Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vállalati csalások legtöbbjét a cégvezetés tagjai követik el: a tipikus csaló 36–55 év közötti férfi, aki már több mint hat éve a cégnél dolgozik, kivívta a felsővezetők bizalmát, és maga is vezető pozícióban van – derül ki a KPMG A vállalati csaló profilja – 2007 című nemzetközi tanulmányából. A KPMG – amely könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózata, 148 országban, köztük Magyarországon is működik –, eddig egyedülállóan, valós eseteket elemezve állította fel a tipikus csaló portréját.
Eszerint a sikkasztók kétharmada a cég felső vezetői közül kerül ki, jellemzően egyedül „tevékenykedik”, és komoly anyagi és erkölcsi kárt okoz saját társaságának. A felmérés megállapítja, hogy a csalók főként a belső ellenőrzések elégtelenségét használják ki, tettüket a pénzszerzésen túl éppen a megfelelő kontroll hiányából adódó lehetőség motiválja. Ezekben az esetekben általában névtelen bejelentések vezetnek a csalás felfedésére. A tanulmány szerint a csalók jellegzetesen visszaesők, a vizsgált esetek kilencvenegy százalékában lebukásukig több csalást is elkövettek. Ugyanakkor az egyes visszaélések többsége is elnyúlik időben – háromnegyedük legalább fél éve, míg mintegy harmaduk legalább három éve is folyamatban volt már, amikor elkövetőjük lelepleződött.
Az esetek rendkívüli érzékenységét igazolja az érintett cégek reakciója – kétharmaduk semmilyen vagy csak hiányos információkat közölt a nála előfordult visszaélésről. Ritkán tájékoztatják a munkatársakat, a hatóságokat vagy a sajtót, attól tartva, hogy mindez rossz fényt vet a társaságra. Így igen ritkán indul nyomozás a csalások felderítésére; az esetek többségében a rendőrség vagy az illetékes hatóságok bevonása nélkül, a cégek megbízásából saját, „házon belüli” vizsgálat indul. Pedig a pénzügyi kár jelentős, és az esetek többségében annak terhét az érintett cég maga kénytelen állni, s erre csak ritkán képes teljes mértékben.
