Carl Bildt svéd külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottságnak (EB) megvan a lehetősége az orosz OAO Gazprom gázszolgáltató monopolisztikus törekvéseinek szankcionálására. Az európai versenyhatóság határozott fellépése az amerikai General Electric Co., illetve a Microsoft Corp. ellen bebizonyította, hogy az Európai Unió irányító szervezeteinek van erejük az uniós jogszabályokat sértő monopoltörekvések visszaszorítására – nyilatkozta a Reutersnak. Szakértők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy az olajárak meghatározására szerveződött OPEC elleni fellépésbe viszont a világ összes versenyfelügyeleti szervezetének beletört a bicskája.
Az EU és Oroszország közötti energetikai tárgyalások egyik kényes kérdése az, hogy míg az EB az átlátható, nyitott energiahordozó-piacok kialakítását szorgalmazza, s ezen belül azt szeretné, ha az orosz partner megnyitná gázszektorát a külföldi befektetők előtt, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelművé tette, hogy ez egyelőre lehetetlen. A Gazpromnak viszont sikerült megvetnie a lábát az európai gáz-kiskereskedelemben is, ami lehetővé teszi, hogy részesedjen az ellátási lánc minden lépcsőjében keletkező profitból. Egy hónapja az olasz ENI-vel kötött olyan egyezséget, amelynek nyomán bejut Dél-Európa igen nyereséges gáz-kiskereskedelmi piacára, míg tegnap a Gaz de France SA-val (GdF) írt alá több lábon álló gázellátási megállapodást. A mai árakon 85 milliárd dollár értékű üzlet egyik részében a felek 2012-től 2030-ig meghosszabbították hosszú távú szerződésüket, amelynek keretében a GdF évi 12 milliárd köbméter gázt vásárol a Gazpromtól, másrészt megegyeztek arról, hogy az orosz szolgáltató 2007 októberétől kezdődően évente 1,5 milliárd köbméter gázt értékesíthet közvetlenül a francia fogyasztóknak. Az európai politikusok aggodalmait támaszthatja alá egy további tegnapi megállapodás, amely világossá teszi, hogy a gázmonopólium még az Oroszországgal hagyományosan baráti kapcsolatokat ápoló Bulgáriával sem kukoricázik. A Gazprom ugyanis módosította a Bulgargazzal kötött, eredetileg 2010-ig szóló bartermegállapodását, amely szerint a Bulgárián keresztül haladó csővezetékeken szállított gáz tranzitdíját „természetben”, vagyis gázzal fizették meg. Az orosz fél garantálja, hogy továbbra is legalább évi 17,8 milliárd köbmétert továbbít a bulgáriai vezetékeken keresztül, tisztes tranzitbevételhez juttatva üzleti partnerét, de a Bulgargaznak szállított gáz árát a következő hat évben fokozatosan emeli, amíg az el nem éri a világpiaci szintet. Szakértők szerint ennek eredményeként 2012-ig 40-45 százalékkal nő a gáz ára a balkáni országban.
