A világ hatodik legnagyobb sörgyártója, a dán Carlsberg kelet-európai érdekeltségeinek köszönhetően 2005-ben az előző évhez képest 3 százalékkal, 3,52 milliárd koronára (462 millió euró) növelte üzemi nyereségét. A profit és az egy évvel korábbit 5 százalékkal meghaladó, 38 milliárd koronás árbevétel is meghaladta ugyan az elemzői várakozásokat, a cég részvényárfolyama azonban – a nyugat-európai piac zsugorodásától való félelem miatt – 1,7 százalékkal visszaesett.
A Carlsberg 2005-ben az egy évvel korábbinál 5 százalékkal több, 101,6 millió hektoliter sört adott el – ezzel története során első ízben lépte át a 100 millió hektoliteres határt –, annak ellenére, hogy Nyugat-Európában az értékesítés 4 százalékkal visszaesett. Az eredményeket a kelet-európai érdekeltségek hozták. A brit Scottish & Newcastle céggel közösen működtetett, a három balti állam mellett Oroszországban, Ukrajnában és Kazahsztánban jelen lévő Baltic Beverages Holding (BBH) profitrátája például a 2004-es 14,2 százalékról 16,9 százalékra emelkedett, miközben Európában ugyanez a mutató az év végén mindössze 5 százalékos volt. A BBH az orosz piacon 36 százalékos részesedéssel rendelkezik, a cég orosz érdekeltsége, a Baltika állítja elő Európa második legnépszerűbb sörét.
Nyugat-Európában az utóbbi években folyamatosan csökken a sörfogyasztás. Az aggasztó adatok nyomán a kontinens legkevésbé hatékony sörgyártójának tartott Carlsberg is radikális lépésre szánta el magát: 29 nyugat-európai üzemének közel felét, többek között a cégközpont szomszédságában, Valbyban működő egységet is bezárja.
Csaba Ferenc