Az energia, a biztonság, az oktatás, a járványok elleni küzdelem és a legszegényebb országok adósságterheinek enyhítése szerepel a ma kezdődő G8 pénzügyminiszteri értekezlet legfőbb napirendi pontjai között. A világgazdaság mintegy kétharmadát adó, az USA-t, Japánt, Kanadát, Németországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot és Olaszországot tömörítő elitklub politikai színezete a német és a kanadai konzervatív fordulattal az utóbbi hónapokban némileg megváltozott, aminek következtében a Washingtont képviselő John Snow joggal remélheti, hogy korábban példátlan módon az amerikai álláspont támogatói kerülnek többségbe, például az adók csökkentése vagy a kínai árfolyam-politika ügyében.
Komolyabb lehet a vita azonban a házigazda, a G8-ban 1997 óta teljes jogú tagként részt vevő Oroszország gazdasági és politikai álláspontja kapcsán. Az idén a G8 elnöki tisztét betöltő Moszkva belépője igencsak hatásosra sikerült: az Ukrajnával folytatott „gázháború”, majd az európai szállítások kimaradásai árnyat vetettek az ország energiaexportőri megbízhatóságára. A tagoknak Putyin elnök antidemokratikus intézkedéssorozatával, valamint a fehérorosz és az üzbég rezsim támogatásával szemben is kifogásaik vannak. John McCain republikánus szenátor a G7-eket egyenesen a találkozó bojkottjára szólította fel. Álláspontját azzal indokolta, hogy Oroszország egyrészt nem demokrácia, másrészt nem tartozik a világ gazdasági nagyhatalmai közé sem. Putyin időközben igyekszik lehűteni a kedélyeket. Az elnöki önmérsékletet jelzi az a bejelentése is, miszerint Moszkva nem kezdeményezi a G8 új tagokkal való kibővítését.
Csaba Ferenc