Az EU luxemburgi bíróságának ítélete szerint a légi utasok kártalanításáról szóló uniós szabályozás összeegyeztethető más nemzetközi szerződésekkel. A 2004. februárban elfogadott rendelkezés jelentősen növelte az utasok jogait az EU-ban szolgáltató légitársaságokkal szemben. A szabály túlfoglalás, járattörlés, súlyos késés esetén távolságarányos kártalanításra kötelezi a légitársaságokat, és még az úgynevezett fapadosokra sincs tekintettel, vagyis a kártalanítás lényegében független a jegy árától. A szabályt Nagy-Britanniában bíróságnál támadta meg az IATA (130 ország 270 légitársaságát tömörítő szövetség) és az ELFAA (kilenc állam 10 diszkont-légitársaságát képviseli), arra hivatkozva, hogy a rendelet nem egyeztethető össze az utasok és a szolgáltatók jogait rögzítő montreali egyezménnyel. Az EU bírósága szerint azonban a montreali egyezmény változatlanul érvényes az EU-tagállamokban, a kérdéses új rendelkezés azt további kötelezettségekkel egészíti ki. Míg az egyezmény arról rendelkezik, hogy a késést szenvedett utasok milyen feltételekkel nyújthatnak be egyéni kártérítés iránti keresetet, addig az EU-rendelet a járatok jelentős késése esetére egységesített és azonnali kártalanítási intézkedés. A luxemburgi bíróság azt is megállapította, hogy a kártalanítás mértéke tiszteletben tartja az arányosság elvét, tekintettel van az utasokat ért esetleges anyagi kárra, és alkalmas az utasok védelmének erősítésére – amit egyébként a montreali egyezmény is célul tűzött ki. A bíróság végül azt is kimondja, hogy a rendelet tiszteletben tartja az egyenlő bánásmód elvét, és mivel az utasokat ért károk függetlenek attól, hogy mely légitársasággal utaznak, a jogalkotó nem tehet különbséget a cégek között, azaz – helyesen – nem lehetett tekintettel az általuk követett árpolitikára.
