A francia állam tegnap megkezdte a Gaz de France gázszolgáltató tőzsdei bevezetését, ami a világ idei legnagyobb első nyilvános kibocsátása (IPO). A részvények 20 százalékának eladásából a kormány több mint 4 milliárd - optimista becslések szerint 4,9 milliárd - eurós bevételt vár. A jegyzés július 6-áig tart, a részvényekkel július 8-ától lehet majd kereskedni az Euronext tőzsdeszövetség által kezelt Eurolisten. A GdF-részvénykibocsátás a francia energiaszektor privatizációjának első lépése, ezután egy éven belül az Éléctricité de France és az atomerőművi berendezéseket gyártó Areva egy része is magántulajdonba kerül. A Nicolas Sarkozy pénzügyminisztersége alatt elfogadott tervet a szakszervezetek kezdettől fogva ellenezték, részben ez is indokolja, hogy a most kibocsátott GdF-részvények 15 százaléka - kedvezményes áron - az alkalmazottaknak van fenntartva.
A GdF – amely a német E.On AG és az olasz ENI Spa után Európa harmadik legnagyobb gázszolgáltatója – 38 ezer főt foglalkoztat. A Németország, Olaszország, Szlovákia és Románia mellett az Égáz és a Dégáz tulajdonosaként a magyar piacon is jelen lévő cég tavaly 18,1 milliárd eurós árbevétel mellett 1 milliárd eurós nettó nyereséget könyvelt el; adóssága az év végén 4,1 milliárd euró volt. A privatizációból befolyt összeg körülbelül 40 százaléka, de maximum 2 milliárd euró a GdF-é lesz, a fennmaradó részt a kormány más állami vállalatok támogatására és az ipar fejlesztését célzó programokra fordítja.
Csaba Ferenc