A Sony Corp. és a Bertelsmann AG vezetői végső megállapodásra jutottak lemezkiadó üzletágaik, a Sony Music és a Bertelsmann Music Group (BMG) egyesítéséről. A Sony BMG nevű vegyesvállalatot - amelyből a Sony japán zenei részlege kimarad - 50-50 százalékos tulajdonrésszel hozzák létre, az ügyletben egyik fél sem fizet a másiknak. A cég vezérigazgatója Andrew Lack, a Sony Music jelenlegi elnök-vezérigazgatója lesz, az elnöki tisztséget Rolf Schmidt-Holtz, a BMG elnöke fogja betölteni.
A fúzió mögött az áll, hogy a világ lemezkiadóinak árbevétele és nyeresége évek óta gyengül az internetes fájlcserélés, a kalózgyártók tevékenysége, valamint az egyéb szórakoztatási formák térnyerése miatt. Az idei első félévben a jogtiszta lemezeladások éves összehasonlításban 10,9 százalékkal, 12,7 milliárd dollárra csökkentek. A Sony a második, a BMG az ötödik legnagyobb lemezkiadó, együttes piaci részesedésük tavaly 25,2 százalék volt, ami csak hajszállal kisebb a francia Vivendi Universal SA-hoz tartozó Universal Music 25,9 százalékánál. A vegyesvállalat évi 250-300 millió dollár megtakarítást remél az elbocsátásoktól és a marketingköltségek csökkenésétől.
A két társaság egy hónappal ezelőtt írta alá a fúziós szándéknyilatkozatot, amit akkor az is motivált, hogy úgy látszott, az amerikai Time Warner a brit EMI Plc-nek fogja eladni zenei részlegét. Végül azonban a Warner Music az Edgar Bronfmann vezette befektetői csoport tulajdonába került 2,6 milliárd dollárért, ami elemzők szerint kedvező lehet a Sony BMG-nek, mert az USA és az EU versenyhatóságai két fúziót biztosan nem hagynának jóvá az ágazatban. Az EU három éve megakadályozta a Warner Music és az EMI egyesülését, de a zeneipar visszaesése miatt ezúttal talán engedékenyebb lesz.
Egy kaliforniai bíróság ítélete szerint a Bertelsmann négyrendbeli szerződésszegést követett el tavaly két vezetőjével szemben, amikor úgy adta el az AOL Europe internetszolgáltatóban birtokolt 50 százalékát, hogy nem juttatott tulajdonrészt Jan Büttnernek és Andreas von Blottnitznak, akik 1995-ben segítettek létrehozni a Bertelsmann-AOL vegyesvállalatot. Az esküdtszék 255 millió dollár bírságot szabott ki, de egyelőre nem világos, hogy ezt a négy szerződésszegésre külön-külön vagy egyben értik.
