Vezető nyugat-európai bankok nem hajlandók előrejelzést adni az idén várható kilátásaikra, mert az üzleti környezet bizonytalan, fejük felett lebeg a gazdasági hanyatlással fenyegető iraki háború réme, és a tőzsdék összeomlása miatt várható csődhullámban a tavalyinál is nagyobb tartalékokat kell képezniük rossz hiteleik fedezésére - derült ki a holland ABN Amro, a brit Barclays és a francia Société Générale tavalyi eredményéhez fűzött kommentárjaiból. Rijkman Groenink, a legnagyobb holland bank vezérigazgatója csak annyit közölt, hogy ha nem lesz háború, akkor a tavalyi 2,4 milliárd eurónál minden bizonnyal több lesz az egyszeri tételek nélküli idei nettó nyereség, egyébként pedig most még semmit nem tud mondani. A 2,1 százalékos szerény profitnövekedés az ABN Amro riválisainál jóval előbb megkezdett, két éve tartó költségcsökkentési programjának gyümölcse, aminek keretében mintegy 10 ezer főt, azaz a létszám 9 százalékát bocsátották el. A részvény árfolyama az idén 13 százalékot esett, és a bank 21 milliárd eurós piaci kapitalizációja fele a három évvel ezelőttinek.
A harmadik legnagyobb brit bank, a Barclays adózás előtti eredménye 6 százalékkal, 3,2 milliárd fontra (4,82 milliárd euró) süllyedt, főleg amiatt, hogy rossz hiteleinek tartalékát 29 százalékkal, 1,48 milliárd fontra növelte. Különösen rosszul ment az elsősorban a kötvénypiacon otthonosan mozgó befektetési részlegnek, a Barclays Capitalnek, ahol az állomány a háromszorosára ugrott. Nagy-Britanniában a tavalyinál jobb teljesítményt várnak, az USA-ban erre megvan a remény, de az eurózónában a kép lehangoló.
A Société Générale nettó nyeresége 35 százalékkal, 1,4 milliárd euróra zuhant, és a számokból kiderül, hogy szektortársaihoz hasonlóan a részvényárfolyamok lejtmenete, valamint a tartalékképzés okozta a visszaesést, így előrejelzésében egyelőre csak függetlenségéhez ragaszkodik, miután a Credit Lyonnais-t megszerezni nem tudó BNP Paribas nagy valószínűséggel fel kívánja vásárolni.
