Érzékelhető gazdasági fellendülésre lenne szükség ahhoz, hogy mérséklődjön a német bankokra nehezedő nyomás. Egyelőre azonban semmi jele a helyzet javulásának - nyilatkozta Bernd Fahrholz, a Dresdner Bank vezérigazgatója a Bloombergnek. A hírügynökség felméréséből kiderül, hogy a tíz legnagyobb német pénzintézetből hétnek a vezetői szerint tavaly az egyre lassuló gazdasági teljesítmény és a világszerte csökkenő részvényárfolyamok miatt a túlzsúfolt német bankszektor a második világháború óta a legrosszabb évét zárta. A Deutsche Bank új főnöke, Josef Ackermann elhárította a megkeresést, mondván, már korábban közölte: bizakodóan vágnak neki az új évnek, mert a mélyponton már túljutottak.
Az öt legnagyobb mérlegfőösszegű bank - a Deutsche, a HVB, a Dresdner, a Commerzbank és a DZ - összesen 962 millió euró nettó veszteséget halmozott fel az óév harmadik negyedében, főleg mert rossz hiteleikre képzett tartalékaikat a vállalati csődrekord miatt éves összevetésben 86 százalékkal kellett növelniük. Idén ugyanez várható, és a problémát tetézik a vállalati adósságok leminősítései is.
A német bankok csak magukat okolhatják, hogy megtérülési rátájuk (RoE) 1,7 százalék, míg az eurózóna átlaga 11 százalék - véli a Bankhaus Metzler alapkezelője, aki szerint a bankok rugalmatlanok és nem tesznek valódi erőfeszítéseket hatékonyságuk javítására. Így nincs mit csodálkozni, hogy a Commerzbank, a HVB, a Deutsche árfolyama 57, 63, illetve 45 százalékkal zuhant, a Dresdnert birtokló Allianz biztosító pedig piaci értékének kétharmadát veszítette el.
Az eredményesség javulása csak a költségek csökkentéséből származhat - nyilatkozta a HVB vezérigazgatója. A HVB, a Dresdner és a Commerzbank már összesen 25 ezer alkalmazott elküldését jelentette be és további létszámleépítéseket tervez. A helyzetet a konszolidáció oldhatná meg, csakhogy a piac több mint felét uraló tartományi bankok eddig ódzkodtak a magánbankokkal való fúzióktól. A folyamat azonban hamarosan beindulhat - véli Fahrholz -, mert a hitelezés egyre koncentrálódik.
B. P. A.
