Az európai kormányok a nagy privatizációs ügyletek során - elsősorban a légi közlekedés, távközlés és közműszolgáltatás terén - a különleges szavazati jogokat biztosító úgynevezett aranyrészvény birtoklásával igyekeznek befolyásukat fenntartani, illetve az ellenséges felvásárlási akciókat kivédeni. Az EU brüsszeli bizottsága azonban mind erőteljesebben fellép e gyakorlat ellen. A bizottság számára precedensül szolgál az Európai Bíróság (ECJ) júniusi döntése, amellyel jogellenesnek ítélte, hogy a francia állam az aranyrészvényére hivatkozva próbálta megakadályozni az Elf Aquitaine olajvállalat TotalFina által történő felvásárlását. A döntés szerint a kormányok csak abban az esetben akadályozhatják meg a külföldi cégek által kezdeményezett felvásárlási akciót, ha az a nemzeti érdekeket veszélyeztetné; a védelmi és a biztonsági szférán kívül ilyen hivatkozásra nincs mód. Ez utóbbi kategóriába tartozik például a francia Thales, a brit BAe Systems, az olasz Finmeccanica és a német-francia-spanyol EADS.
Frits Bolkenstein, a brüsszeli bizottság belső piaci ügyekért felelős tagja ezek után tíz hasonló ügyben haladéktalanul felülvizsgálatot rendelt el. Bolkenstein listáján ott van az utóbbi időben nagy viharokat kavaró két nagyobb privatizációs ügylet, az olasz ENI olajipari cég és a spanyol Endesa áramszolgáltató részleges eladása, amelynek során az adott kormányok az aranyrészvényre hivatkozva tudták megakadályozni, hogy külföldi cégek szerezzék meg a többségi tulajdont. A holland kormánynak például a KPN távközlési vállalatban van aranyrészvénye, amelyet ígérete szerint csak a kiépített hálózat és 31,4 százalékos tulajdonhányadának védelmében használna fel. Hága az ECJ-döntés után jelezte, hogy lemond az aranyrészvényről és hamarosan eladja tulajdonrészét. A német államnak ugyan nincs aranyrészvénye, ám ragaszkodik ahhoz, hogy a Volkswagen AG-ben nem lehet olyan tulajdonos, aki a szavazati jogok több mint 20 százalékát birtokolja. A most indult felülvizsgálat mind a KPN, mind a VW esetére kitér - jelezte Bolkenstein. Elemzők szerint az aranyrészvénnyel kapcsolatos jogok szűkítése leginkább a nemzeti légitársaságok jövőjét érintheti, amelyek a kapacitásfelesleg és a piaci verseny miatt igencsak megértek a konszolidációra.
G. S.
Sebő Gábor