Jean-Claude Dorcimont, a belga Tractebel Electricity and Gas elnökhelyettese a napokban kijelentette: a közép- és kelet-európai piacok a várt 2004. évi EU-csatlakozást követően nyitottabbak, átláthatóbbak, a gyorsuló gazdasági növekedés következtében pedig egyre nagyobbak lesznek. Ma a régió egy-egy lakosa évente átlagosan 400-500 dollárnyi energiát fogyaszt; az EU-n belüli átlag 650 és 1200 dollár között mozog. A legnagyobb lengyel áramszolgáltató, a nyolc észak-lengyelországi szolgáltatóval a piac 17 százalékát birtokló G-8 jelenlegi privatizációs tárgyalásai során például Varsó fejenként évi 700 dollárnyi áramfogyasztására alapozta számításait. A potenciális befektetők - a G-8 esetében a német E.ON AG - a magas ár és a vállalt kötelezettségek miatt rövid távon kénytelenek veszteséget elkönyvelni, ám hosszú távon biztos megtérülésre számíthatnak. A szektoron belül e térség iránt az előbbi csoport mellett az ugyancsak német RWE, az Eléctricité de France (EdF) és a Suez-Lyonnaise des Eaux érdekeltségébe tartozó belga Tractebel mutatta eddig a legnagyobb érdeklődést. Az RWE, az E.ON és az EdF legutóbb egymástól függetlenül szlovák áramszolgáltató cégekben vett üzletrészeket, így a liberalizálódó piacon stratégiai szerepet tölthetnek be a Lengyelországba, Magyarországra, Csehországba és Ukrajnába irányuló áramszállításokban.
A befektetők számára a legnagyobb kihívást a piaci változásokkal szembeni társadalmi ellenállás jelenti. A Tractebel két évvel ezelőtti lengyelországi privatizációs ügylete, az 1800 megawattos polianeci erőmű megvétele ráadásul precedenst teremtett, ugyanis a belgák végül elfogadták a szakszervezet által kierőszakolt tíz- éves elbocsátási moratóriumot. A 2300 dolgozóból azóta ugyan 700 főt sikerült rábeszélni az önkéntes távozásra, ám a cég alkalmazottanként közel 25 ezer dollárnyi végkielégítést fizetett. Független elemzők a lengyel kormánynak inkább a szektor 1995--1996. évi magyarországi privatizációja során végrehajtott egységes kompenzációs politika adaptálását ajánlják.
A csehországi CEZ áramszolgáltató privatizációjának tavalyi kudarcát a szakértők többsége az előző kormány által előírt túlzott megkötéseknek tulajdonítja; a frissen megválasztott prágai vezetés a feltételrendszert a jelek szerint hajlandó piacközelibb szempontok szerint módosítani.
G. S.
Sebő Gábor