A tavalyi egész évi és az idei első negyedévi mérleget módosítani kell, s a revízió nyomán a nettó eredmény nyereségről veszteségre változik - jelentette be a WorldCom, miután a saját auditbizottsága és a KMPG LLP könyvvizsgáló cég fényt derített arra, hogy az USA második legnagyobb távolsági telefonszolgáltatója a nevezett időszakban helytelenül könyvelt el összesen 3,9 milliárd dollár kiadást. A vállalatnak költségként kellett volna kezelnie a tételeket, ehelyett tőkeráfordításnak minősítette azokat. Az utóbbi fajta kiadást hosszabb távon kell elszámolni, a WorldCom így 2001-re 1,4 milliárd dollár, az idei első negyedévre pedig 130 millió dollár nettó nyereséget jelenthetett.
A botrány nem egész két hónappal azután tört ki, hogy az igazgatótanács kirúgta Bernard J. Ebbers vezérigazgatót; a csalás miatt most menesztették Scott Sullivan pénzügyi igazgatót is. A KPMG csak május óta dolgozik a WorldComnak, a szabálytalanságok elkövetése idején még az Arthur Andersen LLP volt a társaság könyvvizsgálója, amely közreműködött a tavaly csődbe ment Enron Corp. energiakereskedelmi vállalat pénzügyi machinációinak elleplezésében. Az Andersen most közleményben hangsúlyozta, hogy a WorldCom annak idején nem bocsátott rendelkezésére fontos információkat. Nem kizárt, hogy a 30 milliárd dollár adósságot felhalmozó távközlési cég az Enron sorsára jut, mert bár a következő két negyedévben nincs törlesztési kötelezettsége, a botrány miatt eredménytelenül zárulhatnak tárgyalásai egy 5 milliárd dolláros hitelről, ami jövőre likviditási válságot és akár fizetésképtelenséget is okozhat.
A WorldCom mindenesetre közölte, hogy péntektől elbocsátási programot indít, amelyben megválik 17 ezer embertől - alkalmazottainak több mint 20 százalékától -, amivel évi 900 millió dollár megtakarítást kíván elérni. A befektetőket ez nem hatotta meg: kedden a New York-i tőzsdezárás utáni kereskedésben a WorldCom árfolyama 20 centre esett a visszaélés bejelentése előtti 83 centről, majd 9 centre süllyedt, s ekkor fel is függesztették a papírok adásvételét. A részvény az év elején még 15 dollárt ért, rekordárfolyama pedig 64 dollár volt 1999 júniusában, a telekom-buborék tetőpontján. Azóta a 20 millió lakossági és sok ezer vállalati ügyféllel rendelkező - árbevételének 89 százalékát az USA-ban elérő - társaság alaposan megszenvedte a távközlési piac zsugorodását.
A botrány világszerte megrengette a tőzsdéket, az amúgy is bizalmatlan befektetők számára az esemény több mint elég volt ahhoz, hogy masszív részvényeladásba kezdjenek. Európában nagyot estek a British Telecom, a Deutsche Telekom, a France Télécom és a Vivendi Universal távközlési vállalatok részvényei, a két francia társaság papírjainak kereskedését fel is kellett függeszteni egy időre. New Yorkban a nyitás után hasonló helyzet alakult ki, kisebb-nagyobb mértékben csökkent az összes távközlési szolgáltató árfolyama. Roszszul szerepeltek a WorldComnak szállító berendezésgyártók is, emellett a befektetők fejvesztetten szabadultak a biztosítótársaságok és bankok részvényeitől, attól félve, hogy azok pénzügyi pozíciója jelentősen romlik távközlési érdekeltségeik értékvesztése miatt.
P. Z.
