Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Új korszak kezdődött az Egyesült Államok legnagyobb hadiipari cége, a Lockheed Martin Corp. történetében azzal, hogy ötévi küzdelem után elnyerte konkurense, a Boeing Co. elől a Pentagon megbízását a következő vadászgép-generáció gyártására (NAPI Gazdaság, 2001. október 29., 3. oldal). A Joint Strike Fighter (JSF) az amerikai légierő, a haditengerészet és a szárazföldi hadsereg első közös harci gépe lesz, amiből a következő negyven év alatt akár hatezer darab is készülhet, és a megrendelés értéke elérheti a 200 milliárd dollárt, bár az első fordulóban „csak" 19 milliárdról van szó, amiért 22 vadászgépet kell szállítania a Lockheednek. A motorok gyártására külön 4 milliárdot kap beszállítója, a Pratt & Whitney.
A döntés szakítást jelent azzal az eddigi pazarló gyakorlattal, hogy a három fegyvernem külön rendelt magának vadászgépeket, ugyanakkor elismeri a cég erőfeszítéseit, miután drasztikus költségcsökkentés révén sikerült hatékonyabbá tenni az irányítási struktúrát és a szervezetet. A harmadik negyedévben 213 millió dollár, részvényenként 49 cent nyereséget ért el a cég, szemben az egy évvel korábbi 704 millió, illetve 1,74 dollár veszteséggel. Az árbevétel 5,96 milliárdról 6,38 milliárd dollárra emelkedett, és december óta 2,2 milliárd dollárral csökkent az adósság. A Lockheed részvényeinek árfolyama, ami a várt katonai megrendelések reményében az idén eddig már 44 százalékkal ment fel, 1,02 dollárral, 49,92-re emelkedett - jelentette a Bloomberg. A Dow Jones kommentárja szerint a döntésben meghatározó szerepe lehetett annak, hogy a Pentagon bízott benne: a Boeing e megrendelés nélkül is fennmarad, míg a Lockheed esetében ez kétséges volt. A Boeing kifejezésre juttatta reményét, hogy vetélytársa be fogja vonni a gyártásba, ezt egyébként az amerikai hadügyminisztérium is bátorítja.
B. T. J.
