A KPN, amely a Belgacom-fúzió múlt hét végi meghiúsulása után várhatóan a tervezett divesztíciók felgyorsítására kényszerül, tegnap bejelentette, hogy nem kötelező érvényű vételi ajánlatokat kapott 75,2 százalékos PanTel-részvénycsomagjára. Korábbi információnk szerint a francia Vivendi és a norvég Telenor is átvilágította a PanTelt. Ezt követően feltehetően a magyar helyi koncessziós telefóniában, illetve az internetszolgáltatásban is érdekelt Vivendi mellett a Telenor is ajánlatot tett az alternatív távközlési cég részvényeire. Marinus Potman, a KPN illetékese ugyanakkor nem kívánta kommentálni értesülésünket.
A norvég társaság nemrég jelentette be, hogy 100 százalékra növeli részesedését a Pannon GSM Rt.-ben. A Vivendi feltehetően még azt megelőzően nyilvánította ki vételi szándékát, hogy a cég elnök-vezérigazgatója, Jean-Marie Messier a napokban bejelentette: a csoport nem hajt végre további akvizíciókat külföldön (NAPI Gazdaság, 2001. augusztus 28., 6. oldal).
A KPN közölte: megállapodás született arról, hogy eladja a cseh államnak a Cesky Telecomban meglévő 20,3 százalékos tulajdonhányadát. A KPN tegnap megerősítette korábbi szándékát, hogy idén vagyoneladások révén 5 milliárd euróval csökkenti adósságát, de hozzátette: a távközlési ipar nyomottsága miatt kétséges, hogy befolyik-e a remélt összeg. A KPN meg akar válni ezenkívül az ukrán UMC-ben birtokolt 16,3 és az indonéz Telekomselben meglévő 22,3 százalékos érdekeltségétől. Szintén érkeztek ajánlatok a Közép-Európában tevékenykedő Euroweb International internetszolgáltató 51 százalékára (e cégnek ugyancsak van magyar érdekeltsége, az Euroweb Rt., amelynek 49 százaléka az övé, 51 százaléka pedig a PanTelé). A KPN bejelentette, hogy működésének és adósságszolgálatának finanszírozása 2002 nyaráig biztosítva van. Elemzők szerint elképzelhető, hogy a vállalat központi érdekeltségeket is kénytelen lesz eladni - az E-Plust például -, vagy végső esetben az is megtörténhet, hogy a részvények 35 százalékával rendelkező holland államtól kér segítséget.
A KPN árfolyama tegnap délelőtt 16 százalékkal, 2,62 eurós mélypontra zuhant annak hatására, hogy eredménytelenül zárultak a Belgacommal több mint két hónapja megkezdett tárgyalások a fúzióról, mely jelentősen könnyítette volna az adósság kezelését. Jóllehet a KPN kétszer akkora forgalmat bonyolít le, mint az 51 százalékban a belga állam tulajdonában lévő társaság, az idei 75 százalékos részvényárfolyam-romlás után holland részről beleegyeztek volna abba, hogy az egyesülésben a Belgacomot értékeljék többre, továbbá hogy az új céget belga vezérigazgató irányítsa. Azt viszont már nem fogadták el, hogy a belga félnek vétójoga legyen minden döntésben. Gondot jelentett továbbá a mobil üzletágak átfedése, valamint az, hogy a Belgacom hosszú távú munkaszerződései miatt nem lehetett volna elbocsátásokkal szinergiákat elérni.
A negatív hangulatot a vártnál jobb eredmények sem enyhítették. A második negyedévben a KPN EBITDA-ja 929 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 901 millióról. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 903 millió eurós nyereséget prognosztizáltak. A vártnál nagyobb emelkedés elsősorban annak tudható be, hogy a KPN által 1999-ben felvásárolt E-Plus német mobilszolgáltatónál csökkentették az árkedvezményeket. Az árbevétel éves viszonylatban 2,7-ről 3,17 milliárd euróra nőtt a második negyedévben, a goodwill előtti eredmény viszont 68 milliós nyereségből 48 millió euró veszteségbe fordult. Az első félév egészében 6,13 milliárd euró árbevétel mellett 1,04 milliárd euró nettó veszteség keletkezett az egy évvel korábbi 5,16 milliárdos forgalommal, illetve 19 millió euró veszteséggel szemben. A KPN bizonyos üzletrészek értékesítésével az első negyedévi 23,2 milliárdról június végéig 22,8 milliárd euróra tudta leszorítani adósságállományát, melynek zöme a harmadik generációs mobilszolgáltatási koncessziók tavalyi megszerzésekor képződött, s amely miatt a vállalat árfolyama már egy éve folyamatosan gyengül.
P. Z.-D. J.
