Ugrásra készen várják a nagy nyugati közüzemi vállalatok az idei cseh és lengyelországi energetikai privatizációt, a felkínált áramszolgáltatók birtoklása ugyanis jelentős pozíciókat biztosíthat számukra a piacon. A cseh kormány a tervek szerint egy csomagban értékesíti az ország áramellátásának 65 százalékát adó CEZ villamos művek és hat áramszolgáltató többségi pakettjét, a kormány által szabott feltételek jelentősen szűkítik az érdeklődők körét, sőt szakértők szerint még a célként kitűzött 2,5 milliárd dolláros bevételt is veszélyeztetik. A pályázaton ugyanis csak az áramszolgáltatáson kívül az áramtermelésben, ezen belül a nukleáris erőművek üzemeltetése terén is komoly tapasztalatokkal rendelkező nagyvállalat indulhat. A német RWE és az E.ON Energie megfelel ezen feltételeknek, az EdF azonban előnnyel indul, mert míg Németországban fokozatosan leállítják a nukleáris erőműveket, Franciaország az ellenkező irányba tart és jelenleg az EdF üzemelteti a francia áramellátás 80 százalékát biztosító atomerőműveket.
A térség legnagyobb piacát jelentő Lengyelország három áramszolgáltatót és tíz kis erőművet akar eladni. Az itteni áramtermelő kapacitás kilowattjáért akár 350 dollárt is hajlandók adni a nyugati befektetők, ami több mint a kétszerese annak, amennyit jelenleg a CEZ-ért fizetnek a portfólióbefektetők, tekintettel a közel 40 milliós piacra. Hans-Dieter Harig, az E.ON vezérigazgatója közölte: még nem döntötték el, pályáznak-e a CEZ pakettjére, a végső döntéshez még politikai szempontokat is figyelembe kell venniük. Harig ezzel vélhetőleg a temelíni atomerőművel kapcsolatos problémákra célzott. A legnagyobb német gázszolgáltató ugyanakkor érdeklődik a cseh és a lengyel gázpiac, konkrétan az ugyancsak privatizáció előtt álló mintegy 1,2 milliárd dollárra értékelt a Transgas cseh gázszállító cég iránt, amit hat helyi szolgáltatóval együtt értékesít a prágai kormány.
(NAPI)
