Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság hétfői lapszámának cikke
Folyamatosan csökkent az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma 2005 és 2009 között a KSH adatai szerint, ennek ellenére az emberek biztonságérzete rég nem volt ilyen rossz, mint ezekben az években - erre építve iktatta be a Fidesz a közrend helyreállítását az azonnali feladatok közé, a kevés konkrétumot ígérő választási program után a leendő kormányfő, Orbán Viktor választások utáni megszólalásaiban is.
Az esetek a média hathatós közreműködésével is felduzzadtak, de Lengyel László politológus a napokban megjelent 2009-es Rendőrségi évkönyvben a 2006-os utcai zavargások idejére teszi a közrendbe vetett bizalom megbomlását, szerinte ekkor változott meg a társadalom látásmódja.
A bizalomvesztést a nagy visszhangot kiváltó brutális bűncselekmények részletes megismerése is "segítette" - ide sorolható például a Marian Cozma-gyilkosság -, miközben a romák elleni sorozatgyilkosságok brutalitásuk és feltételezett indítékuk ellenére közel sem okoztak akkora közfelháborodást, mint az egy stabil demokráciában elvárható lenne.
Rendkívüli módon rombolta viszont a közrendbe vetett hitet a kistelepüléseken a megélhetési bűnözés, az ismétlődés miatt sokszor nagy értékű lopások. Amíg egyszerre egy köbméternyi fát lopnak el az erdőből, addig az kis értékű lopás, ám ha ez tömegesen és gyakran ismétlődik, milliós károkat is okozhat. A közbiztonság kérdése rendőrségi kérdésből társadalmi problémává vált, amely összekapcsolható a tartós munkanélküliséggel, az alacsony iskolázottsággal - ezt nem lehet egyik napról a másikra megoldani büntetőjogi eszközökkel.
A politika azonban a gyors megoldások híve, így már a Bajnai-kormány is elsősorban a kérdés rendőrségi oldalára helyezte a hangsúlyt: ennek jegyében született a közhálóprogram, amely túlóráztatással növelte a rendőri jelenlétet a közterületeken, így nőtt az igazoltatások és az elfogások száma is. E gondolkodásmód jegyében fogant a Készenléti Rendőrség miskolci akciócsoportjának felállítása is, ez a szociális és bűnügyi szempontból problémás - bár nem a legproblémásabb - észak-magyarországi régión hivatott segíteni.
Az Orbán-kormány színrelépésével várhatóan folytatódnak a látványos intézkedések: az eddigi információk szerint az új parlament egyebek közt a "három csapás" törvényével kezd. Az amerikai mintán alapuló javaslat lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja, ha pedig ez meghaladja a húsz évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia a bírónak - mondta Répássy Róbert fideszes képviselő még februárban, amikor napirendre próbálta vetetni a javaslatot. A Fidesz vezetői hasonlóan gondolkoznak más kérdésekről is: az elmúlt napokban tett nyilatkozataik szerint ideje lenne szigorítani a Btk. egyes pontjain, elsők között szabnának ki keményebb szankciókat a tanárok ellen elkövetett bűncselekmények miatt.
A rendőrség a humánerőforrás-gazdálkodás felől nézve nagy kihívásokkal küzd, hiszen az állomány átlagéletkora tavaly már csak 33,8 év volt, sőt a járőröknél csupán 27 év. A rendkívül fiatal korösszetétel egyfelől komoly ígéret a jövőre nézve, hiszen a szuperkedvezményes - a leszolgált éveket duplán számoló - nyugdíjszabályok megszűntével erre az állományra alapozva öt-tíz év múlva rutinos rendőrséggel nézhetnek majd szembe a bűnözők és a szabálykerülő polgárok. Másfelől azonban egyelőre az a helyzet, hogy a negyvenéves "öregek" elvándorlásával megszűnt a folyamatosság, hiányzik a szakmai kultúra átadása. (Tavaly 579 ötvenévesnél idősebb rendőr volt az állományban, az összlétszámot 2010. január elsején 43 278 rendőr és közalkalmazott alkotta, 2169 üres hely mellett.)
A felállni készülő Orbán-kormány az eddigi nyilatkozatok alapján rövid távon 3000 új rendőr szolgálatba állítását tervezi - azzal azonban mindenki tisztában van, hogy rendőr nem terem a bokorban: a rendőr-szakközépiskola kétéves képzése után a kezdők papíron bevethetők, de a kellő rutin megszerzéshez évek kellenek. Az ORFK épp ezért rendszeresen próbálkozik a fiatal nyugdíjasok visszacsábításával, de azok eddig nemigen tértek vissza a rendőrség kötelékébe, hisz nyugdíjuk mellett gyakran sokkal jobb egzisztenciát teremthetnek maguknak.
Az eddigi szervezeti változások már megmutatkoznak a rendőrségnél: a határőrség beolvasztása mára megtörtént, a gazdasági ügyekben megszűnt a megyék önállósága, s hasonló folyamat indult el a fővárosi kerületi kapitányságoknál bűnügyi vonalon. Ugyanakkor az integráció révén látványosan csökkent a rendőrség költségvetése: míg 2008-ban a kiadások elérték a 245,6 milliárd forintot, addig tavaly 193,9 milliárdos előirányzattal gazdálkodott a testület (a tényleges költés a plusztámogatásokkal elérte a 205 milliárd forintot). Az idei költségvetés 216 milliárdot ad a rendőröknek, ez az államháztartás kiadásainak 1,6 százaléka.
