Tavaly október óta többen lettek, akik inkább megosztó személyiségnek látják Sólyom Lászlót: 40-ről 47 százalékra nőtt arányuk, s a megkérdezettek 31 százaléka vélekedett úgy, hogy a köztársasági elnök megnyilvánulásaival egységet teremt - ez derül ki a Progresszív Intézet a Publicus Intézettől megrendelt legújabb kutatásából.
Azok aránya nem változott, akik egységteremtőnek látják, mintegy 31 százalék.
Határozottan megosztott ugyanakkor a társadalom abban a kérdésben, hogy vajon a köztársasági elnök a pártpolitikába belefolyó vagy inkább pártok felett álló intézményként működik-e. Tíz megkérdezettből négy az előbbi, négy pedig az utóbbi állásponton van. Ám mivel a pártpreferencia egyértelműen meghatározza a válaszadást, leszögezhető, hogy a pártok felettiség étoszát nem sikerült Sólyomnak betöltenie.
Sólyom Lászlót a legtöbben elsősorban a Fidesz jelöltjeként tudják elképzelni, s még a Fidesz szavazói is elsősorban saját pártjuk politikusaként tudnának rá tekinteni. Magas a bizonytalanok aránya is, illetve azoké, akik egyik párt élén sem tudják Sólyom Lászlót elképzelni.
A megkérdezettek közel fele szerint a kérdések, amelyekben Sólyom László eddig megnyilvánult, egytől egyig fontosak voltak, ám ugyanennyien gondolják azt is, hogy voltak olyan fontos ügyek, amelyekben a köztársasági elnöknek meg kellett volna szólalnia, ám nem tette meg.
A Fidesz szavazóinak körében mintegy 11 százalékkal nőtt azok aránya, akik szintén kifogásolják, hogy egy-egy kérdésben a köztársasági elnök nem szólalt meg.
