Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mintegy harminc megyei közgyűlési elnök és polgármester egyeztetett szombaton a fővárosban. A találkozót Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere hívta össze. Korábban Gyurcsány Ferenc november 22-re konzultációra hívta a regionális fejlesztési tanácsok elnökeit és a megyei jogú városok polgármestereit - tehát a két kivétellel fideszes megyei közgyűlési elnököket nem -, hogy egyeztessenek a fejlesztési programokról. Eközben a Fidesz a párt kongresszusán várhatóan belső szerkezetébe integrálja az önkormányzati választáson megszerezett helyhatósági pozíciókat, tovább erősítve Orbán Viktort a párt különböző testületeiben.
Kósa Lajos azzal indokolta lapunknak az egyeztetés összehívását, hogy a megyei közgyűlési elnökök is politikai partnerei az önkormányzati rendszernek, a területfejlesztésnek meg törvényi alanyai. „A kezdeményezés tétje az, hogy a kormány hajlandó-e elfogadni ez a csapatot tárgyalópartnernek a regionalizmus, önkormányzatiság és a területfejlesztés területén, vagy sem. Ha nem, akkor ismét be fog bizonyosodni, hogy a kormány csak a saját embereivel hajlandó tárgyalni az egész országot érintő ügyekben" - mondta Kósa Lajos, aki szerint hangsúlyozottan pártpolitika-mentes együttműködésre törekszenek a kormánnyal.
Második kamara: az meg mi?
Kósa szerint elvi éllel vetődik fel, hogy ha az Önkormányzati Egyeztető Tanács felfejlődik egy „második kamara" irányába, akkor az önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek le kellene mondaniuk a parlamenti mandátumukról, mivel a politikus szerint alkotmányosan nem összeegyeztethető a parlamenti és az önkormányzati képviselet.
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint a debreceni polgármester egyeztetési javaslatát politikailag több szinten lehet értelmezni. Mivel először Kósa Lajos tett javaslatot egy önkormányzati egyeztető testület létrehozására még a kampányban, így evidens volt, hogy valamilyen módon reagálnia kell a kormányfő kezdeményezésére. A debreceni polgármester tehát élére állt a tárgyalásról folyó diskurzusnak, és megtette saját újabb javaslatait. Ezzel Kósa növelhette saját párton belüli szerepét is, és ha elindul valamilyen párbeszéd a közbenjárása révén, azzal újabb lépést tehet afelé, hogy Orbán Viktor riválisaként emlegessék.
Emellett azonban a Fidesz eddigi stratégiájából az következik, hogy semmilyen tárgyalásba nem bocsátkoznak a kormánnyal, így komoly kifogásokat kell találnia az ellenzéki pártnak, hogy miért nem fogadja el a konzultációt. Egy ilyen feltétel elutasítása például a kormányra háríthatja a felelősséget a párbeszéd elmaradásáért.
Szomszéd Orsolya szerint Gyurcsány Ferenc érdeke, hogy a tárgyalás tető alá hozásával megossza a Fideszt, megbontsa egységét, ezzel együtt pedig hangsúlyozza a párbeszéd jelentőségét, hogy a döntések demokratikusan és nem centralizáltan születnek. Orbán Viktor viszont abban érdekelt, hogy a kormányfő ne találjon tárgyalópartnerekre. „Alapvetően egy politikai játszmáról van szó a két vezető politikus között, melyben a helyi érdekek könnyen elveszhetnek" - véli az elemző.
Ki tud nagyobbat közeledni?
Gyulai Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint a közeledésnek látszó egyeztetési folyamat mögött komoly érdekellentét és konfliktus is húzódik. A „ki inkább kompromisszumkész?", „ki akar inkább tárgyalni?" kérdések inkább csak a felső szintjét jelentik a mostani vitáknak: eközben arról is szó van, hogy a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek mekkora beleszólása lehet a fejlesztésekbe, amelyek végrehajtása közös érdeke a két félnek, hiszen a kormány és az ellenzéki polgármesterek is választást szeretnének nyerni, a siker felosztása azonban már a következő választás kampánytémája lehet. Ez pedig felértékeli a régiókról folytatott vitát, amellyel párhuzamosan a Fidesz „megyevédő" pozícióba helyezkedhet, ha a kormány változtatni próbál a jelenlegi rendszeren.
Szomszéd Orsolya ugyanakkor úgy vélte, hogy a választók felé népszerű üzenete lehet Kósa Lajos kezdeményezésének, amely szerint önkormányzati képviselő, polgármester egyben ne lehessen országgyűlési képviselő is. Azért lehet népszerű, mert gátat vet a tisztségek halmozásának, ráadásul ezáltal a helyi képviselő csak saját választókerületére koncentrálhat. „Egy másik érvelés szerint azonban a helyi ügyek hatékony képviseletének fontos feltétele az országgyűlési képviselőmandátum. Nálunk bevett gyakorlat, hogy polgármesterek ülnek a parlamentben, sok választó tehát ezt akár lényeges szempontnak is érezheti preferenciái kialakításakor" - vélte az elemző.
Orbán központosít
Az önkormányzati választások után ugyanakkor speciális helyzet alakult ki, melyet a kormányfő konzultációra tett javaslatával igyekezett kezelni, Orbán Viktor pedig olyan testületet kíván létrehozni, mellyel szorosabb politikai irányítása alá vonná a fideszes önkormányzati vezetőket.
Gyulai Attila szerint Orbán Viktor legújabb javaslatának célja, hogy ne lehessen „különutas" politikát folytatni a Fideszben, vagyis ne alakulhassanak ki helyi hatalmi centrumok, amelyek alternatívát jelentenek a párt központja által folytatott politikával szemben, ami központosítja a helyi politikát. „Ez azonban hosszabb távon már érdekellentéteket okozhat a Fidesz országos és helyi politikusai között, mert a helyi politizálás sokszor más fellépést követel meg, mint az országos, például a fejlesztésekkel kapcsolatos együttműködés területén" - véli az elemző.
