Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ismert, hogy a Gergényit marasztaló SZDSZ-es nyilatkozatokat nem előzte meg testületi vita és állásfoglalás. Kuncze közleményét Magyar Bálint ötlete alapján Sándor Klára ügyvivő szövegezte meg, amit információink szerint Horn Gábor mint fősajtós nem látott ugyan, de helyeselte a nyilatkozat kiadását. Forrásaink szerint a háttérben a párt középtávú jövőjével kapcsolatos ideológiai vita állhat. Amíg Magyar Bálint - és adott ügyekben Kuncze Gábor – feladná az emberi jogi, markánsan liberális irányvonalat, mivel szerintük ezzel nem lehet elérni a parlamenti küszöböt, azaz az öt százalékot 2010-ben, addig Horn Gábor és Fodor Gábor inkább erősítené azt. A vitát Kuncze Gábor döntötte el, akit a közvélemény-kutatásokra hivatkozva győzött meg Magyar Bálint.
Demszky szerepéről forrásaink úgy nyilatkoztak: a Gergényi-ügyben kiemelkedő szerepe van Mesterházi Ernőnek, a főpolgármester tanácsadójának, akinek a nevéhez fűződik többek között a traktoros tüntetést tiltó közlekedési táblák ötlete. „Gyakorlatilag ő vette rá Demszkyt, hogy várospolitikusként levelet írjon Gyurcsánynak Gergényi marasztalása érdekében”.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a liberális párt olyan benyomást kelt, mintha a Gergényi-ügyben a közvélemény kutatásokra és Tarlós István önkormányzati kampányára alapozná a politikáját. Bár a közvélemény-kutatások szerint a választók többsége támogatja a rendet (és kevésbé a rendőrséget - lásd keretes írásunkat), kérdés, hogy a populista, rendpárti, „mini-néppárti” politika mennyire használhat a liberális párt jövője szempontjából.
A politológus úgy vélte, hogy az SZDSZ számára soha ilyen erővel nem vetődött fel a régi dilemma, mint most. A kérdés az, hogy erősítik-e az emberi jogi, markánsan liberális irányt, amivel nem biztos, hogy el lehet érni az 5 százalékot, vagy nyitnak-e a populista, mini-néppárti irányvonal felé, amellyel viszont nem tudják elég erősen megkülönböztetni magukat a nagy pártoktól, valamint nehezen szerezhetnek új szavazókat – főként a fiatalabbak körében.
A politológus szerint a rendszerváltás után felnőtt politikailag is aktív fiatalok inkább baloldaliak, semmint liberálisok. Ők azok, akik erősen globalizáció-kritikusak, és valószínűleg kétkedéssel szemlélik, hogy az egykori „hardcore” lázadó liberálisok ma BMW-vel járnak, és már nem akarnak tovább lázadni. A politológus kiemelte: a liberális párt egykori rebellisei megöregedtek, és átértékelték szempontjaikat is. Az SZDSZ a gazdagok pártja lett, eltűnt belőle a régebben vonzó lázadó attitűd - fogalmazott a szakember.
Kiszelly úgy véli: a fiatal szavazókat nehéz lesz megszólítani a rendpárti politikával. Bár az SZDSZ volt az egyetlen párt, amely mozikban, szórakozóhelyen hirdetett, tehát ott, ahol a fiatalság megtalálható, egy esetleges mini-néppárti fordulatnak kiszámíthatatlanok a következményei - még a párt elkötelezett táborán belül is.
Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint bármilyen vita is áll a háttérben, a kialakult rendpárti álláspont mindenképpen meglephette a liberális szavazókat, és a párthoz közel álló értelmiséggel való vita elindítására is alkalmas volt. Mivel Kuncze Gábor nem indul újra az elnöki posztért, így természetes hogy minden ügy kapcsán elindulnak a találgatások arra vonatkozóan, milyen ideológiai változások várhatók az SZDSZ-nél.
Demszky Gábor főpolgármesterként nem kerülhette el, hogy határozott álláspontot fogalmazzon meg az ügyben, és mivel korábban is amellett szólalt fel, hogy a legfontosabb Budapest nyugalma, és biztonsága, így kénytelen volt a rendpárti álláspontra helyezkedni. „Ellenkező esetben a kormánnyal is konfliktusba kerülhetett volna” – véli az elemző. Demszky a „csendes, békés többség” képviseletének felvállalásával mindenképpen inkább nyert, mint vesztett az ügyön.
