BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

''Minden politikai vezető sáros'' - szakértői vélemény

Szomszéd Orsolya, a Vision Consulting elemzője szerint a zavargások kirobbanásában közvetve valamennyi politikai erő felelős, a vandalizmus nem politikai véleménynyilvánítás, az 1956-al való párhuzam teljességgel felháborító. Interjúnk ma délelőtt készült.

2006. szeptember 19. kedd, 16:40

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

- A Gyurcsány-felvétel után kirobbant botrány után lehetett-e számítani a tegnapihoz hasonló durva zavargásokra?

- Ilyen eseménysorozatra vélhetően a többség nem számított, tekintve, hogy békés tüntetésről volt eredetileg szó, és annak is indult. Természetesen a tömeg kiszámíthatatlan, és amint láttuk, bármi megtörténhet, ha elszabadulnak az indulatok.

- Marad a feszült hangulat?

- Mivel hasonló eseményekre eddig nem volt példa, így nehéz lenne megjósolni, mi fog még történni. Ám le kell szögeznünk, hogy az éjjeli rendbontás egy marginális, néhány száz fős csoport vandalizmusa volt, az emberek többsége nyilvánvalóan nem azonosul az erőszakkal, tehát nem beszélhetünk általános forradalmi hangulatról. A feszült légkör azonban még sokáig megmaradhat, kisebb csoportok próbálkozhatnak hasonló megmozdulással, de a rendőrök vélhetően már felkészültebben néznek az esetleges rendbontások elé.

- Hogyan értékelhetőek a tegnapi zavargások kapcsán megjelent kormányzati és ellenzéki nyilatkozatok?

- Jól jellemzi a helyzetet és általában a magyar közéletet, hogy a két politikai oldal egymásra mutogat, miközben, ha idáig fajulhatnak az események, abban minden vezető politikusnak van felelőssége. Ami mindezt kirobbantotta, az persze közvetlenül maga a hazugság-botrány volt, ám az ellenzéki nyilatkozatokban megjelent a társadalmi ellenállás fogalma (a Fidesz-elnök korábbi szavai szerint ellenőrizhetetlen események kezdődnek, káosz vár az országra. Nem szólított fel ezekre, de prognosztizálta őket - a szerk.). Az '56-tal való elképesztő párhuzam említése is elhangzott politikusok szájából. Mindenképp mélyebb elemzésre szorulnak az események, és helyre kell tenni a dolgokat, amihez szerintem még idő kell.
 
- Vajon Orbán Viktor miért nem jelent meg a színen?

- A kormányoldalon kívül a Fidesz is nehéz helyzetben van, nem véletlen, hogy vasárnap nem reagáltak azonnal a felvételre. Legnagyobb ellenzéki pártként óriási a felelősségük abban, mit mondanak a nyilvánosság előtt, így érthető az óvatosság. Mozgásterük pedig igen szűk, amit az is mutat, hogy kijelentették: minden alkotmányos eszközt felhasználnak, ám ezeket nem nevesítették. Elképzelhető, hogy még nincs kész forgatókönyvük a továbbiakra - tekintve, hogy a lemondásra történő felszólításuk eredmény nélkül maradt. Orbán Viktor szavaira azonban vélhetően kíváncsiak a jobboldali szavazók, így sokáig nem hallgathat. A parlamenti vitán történő részvétel elutasítása azonban újra azokat a vádakat hívhatja elő a Fidesz ellen, hogy negligálja a parlamenti demokráciát, utcára viszi a politikát. Ezért is kulcsfontosságú, mi történik 23-án, a tervezett nagygyűléssel.

- Erősödhetett-e Gyurcsány pozíciója vagy inkább gyengült a tévéostrom nyomán?

- Nehéz megmondani, tekintve, hogy a közvélemény-kutatási adatok szerint a vasárnap kirobbant botrány is élesen megosztja az embereket. A felmérések szerint körülbelül fele-fele arányban vannak a lemondás mellett és ellen. Az emberek nagy része minden bizonnyal megdöbbenéssel, és rémülettel fogadta az eseményeket, és a többség nyugalmat, és stabilitást akar, ami akár a kormányfő pozíciójának erősödéséhez is vezethet.

- Mi a véleménye, ha a vasárnap napvilágra került Gyurcsány-felvételt a kormányzat szivárogtatta ki,  mi lehetett a céljuk ezzel?

- A felvétel nyilvánosságra kerülésének tisztázatlan körülményei csak találgatásokat tesznek lehetővé, ami nem lehet az elemző célja, ám különböző forgatókönyvek felvázolása lehetséges, ezek közül az egyik, hogy tudatos kiszivárogtatás történt a kormányoldal részéről. Ezt a nem feltétlenül legvalószínűbb feltevést erősítheti, hogy a miniszterelnök gyorsan, és határozottan reagált, bár a közelmúltban a kormány válságkommunikációja váratlan helyzetekben (például tűzijáték-katasztrófa) csődöt mondott. Ezúttal a miniszterelnök bátran lépett a nyilvánosság elé, nem mutatkozott rajta a zavar legkisebb jele sem, úgy tűnt kész válaszai vannak a kialakult helyzetre. Célja lehetett ezzel, hogy megmutassa elkötelezettségét a reformok mellett, és ezáltal megszilárdítsa helyzetét, kockáztatva még politikai jóhírét is.

- Ön szerint mekkora az esélye annak, hogy a miniszterelnök tovább feszíti a húrt, és bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen a parlamentben?

- A vasárnapi események is azt bizonyítják, hogy a politikai történésekben nem mindig érvényesül kizárólagosan a politikai racionalitás és logika, az egyes cselekvők magatartásában olykor más mozgató erők is szerepet játszhatnak. Mindez növeli a kiszámíthatatlanságot, például két évvel ezelőtt bár több forgatókönyv is rendelkezésünkre állt, Medgyessy Péter gyors bukása nem tartozott a legvalószínűbbek közé, és szükségszerűnek sem volt nevezhető. A bizalmi kérdésnek a kormányfő útján történő felvetése azt a célt szolgálhatja, hogy bizonytalan politikai légkörben a kormány támogatottsága egyértelművé váljon, pozíciója erősödjön, de csak akkor, ha meg is kapja a bizalmat. Ennek akár komoly kockázata is lehet számára, így nem lenne politikailag ésszerű, attól függ, hogyan érzi, mennyi a veszíteni valója.

- Van-e arra esély (ha igen, mekkora), hogy új kormány áll fel, akár a jelenlegi ellenzékből?

 - A kormány megbízatása akkor szűnik meg, ha az Országgyűlés megvonja tőle a bizalmat. Erre a konstruktív bizalmatlansági indítvány ad lehetőséget, amellyel biztosítható a kormányzás folyamatossága. A kormány megbuktatásához nem elegendő az ellenzék egyetértése, az új kormányfő személyében is meg kellene állapodniuk, és ennek realitása igen kicsi. Mivel csak a parlamenti többség válthatja le a kormányt, elképzelhető egy a 2002-es kormányfőváltáshoz hasonló szituáció kialakulása, ehhez azonban az kell, hogy a koalíciós partner, vagy a szocialisták egy része kivonuljon Gyurcsány mögül.

- Ön szerint az ügyből milyen egyenleggel kerül ki Gyurcsány? Nőhet-e a népszerűsége hosszabb távon? Elfogadottabb lehet-e a megszorító csomag?

 - Az ügy hatása annak függvénye, mely értelmezési mód lesz domináns a közbeszédben. Első hallásra az emberekben bizonyára az az érzés erősödött, hogy a kormányt valóban hazugságon kapták, ám Gyurcsány Ferenc arra törekszik, hogy mindezt úgy állítsa be: ő az, aki először szembenéz a hazugságokkal. Ez eleinte talán túl bonyolult érvelési mód, és magyarázkodásnak tűnik, a választók pedig az egyszerű, világos beszédet szeretik. Kérdés, hogy ezek után, hogyan tudja hitelesen képviselni azt a kormányfő, hogy ő tiszta helyzetet, megújulást akar, és elkötelezett a változás mellett. Nyáron tanúi lehettünk a politikai klíma gyors, és jelentős változásának, az új helyzetben is lehetnek még fordulatok, de egyelőre rövidtávon valószínűbb a mostani kiábrándultság és elégedetlenség stagnálása, esetleg növekedése.

Csernátony Csaba
Csernátony Csaba

Ez is érdekelhet