Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
NAPI Online: Elkezdődött az önkormányzati választási kampány. Kérem, értékeljék az MSZP és a Fidesz kampánynyitóján elhangzott beszédeket, illetve a két nagy párt körvonalazódó választási stratégiáját!
Szomszéd Orsolya, Vision Consulting: Korábban úgy tűnt, az MSZP visszafogott, nyugodtabb hangvételű őszi kampányra készül, főleg helyi szinten akar megmérkőzni, és az egyéni teljesítményekre számít. Gyurcsány szombati szónoklata azonban az országos politika témáira helyezte a hangsúlyt, és sokat foglakozott az ellenzékkel. A Fidesz kampánynyitója sem hozott újat (hacsak az önkormányzati testület vétójogára tett javaslatot nem tekintjük annak), a párt egyértelműen a Gyurcsány-csomagról történő szavazássá kívánja tenni az önkormányzati választást, úgy tűnik, Orbán nem változtat az eddigi stratégián.
Gyulai Attila, Political Capital: Egyik párt sem állt elő új, markánsnak nevezhető üzenettel, ehelyett szinte megismételték a tavaszi parlamenti kampányból már ismert üzeneteiket és jelszavaikat. A szocialisták fő üzenete továbbra is az, hogy ők jelentik a haladást és a bátorságot a retrográd Fidesszel szemben. A Fidesz pedig arra emlékeztet, hogy az MSZP megszegte a választási ígéreteit, így az MSZP a hazugság letéteményese. Feltűnő az is, hogy az ellenfél bírálata pedig mindkét rendezvényen háttérbe szorította a pozitív üzeneteket.
NAPI Online: A legújabb közvélemény kutatások szerint Tarlós István két százalékkal vezet Demszky Gábor előtt. Más közvélemény kutatók szerint Demszky vezet. Hogyan értékelik Tarlós és Demszky kampányának előnyeit, hátrányait? Hova helyezik a hangsúlyokat a jelöltek?
SZO: Az önkormányzati választások egyik sajátossága, hogy a hivatalban lévő városvezetők újraválasztási esélyei óriásiak, a regnáló főpolgármester támogatottsága is magasabb, kihívója mindig hátrányból indul. Ugyanakkor Demszky kampánya egyelőre kevésbé markáns, a plakátokon kívül nem indult be igazán, lendületét megakasztotta a Combino-botrány, az új csapat bemutatása is problematikus volt. Előnye, hogy Budapestet helyezi előtérbe, mintegy bemutatja a várost, amellyel a választók könnyen azonosulhatnak, mintha nem is Demszkyre, hanem Budapestre szavazna, aki rá voksol. Tarlós kampánystartja dinamikusabb volt, akciói (Köztársaság térre költözés, kerületjárás) arra irányultak, hogy hangsúlyozza függetlenségét, ám programja kevésbé látható, széles körben nem igazán ismertek elképzelései.
GYA: Tarlós érdeke, hogy a kormánypártok szavazói otthon maradjanak, Demszky érdeke pedig a minél hatékonyabb pártpolitikai logika szerinti mozgósítás. Tarlós városvezetési, szakpolitikai kérdésekre helyezte a hangsúlyt, Demszky Gábor pedig inkább ideológiai vitát folytatott volna. Tarlós üzenete a rendteremtésről - a főpolgármester-helyettesekkel és a kampányirodával együtt - egyértelmű üzenetet a Demszky Gáborban csalódott szocialista szavazóknak. Tarlós másik jelszava - „Tudom, mit kell tennünk" - rávilágít arra a komoly feszültségre és kommunikációs problémára, hogy neki egyszerre kell különbséget felmutatnia Demszky Gáborral szemben, de hogy ne mozgósítsa a kormánypárti szavazókat, a különbséget el is kell rejtenie.
NAPI Online: Mi az önkormányzati választások tétje az egyes pártok számára?
GYA: A Fidesz-MPSZ szempontjából két fontos kérdés merül fel: az esetleges önkormányzati győzelem segíti vagy nehezíti a párt megújulását, illetve Orbán Viktor ennek köszönhetően stabilizálódó párton belüli pozíciója szűkíti vagy növeli a Fidesz mozgásterét? Ha a Fideszben vannak olyan politikai csoportok, személyek, akik a párt jövőjét Orbán Viktor nélkül képzelik el, akkor érdekellentétről is beszélhetünk az önkormányzati választások kapcsán, hiszen a győzelem által visszaigazolt pártelnök lehetőségei tágulnak. A Fidesz ugyanakkor fontos városvezetői pozíciókat szerezhet vissza a 2002-es vereség után.
Az MSZP-nél is beszélhetünk érdekellentétről Gyurcsány Ferenc és a frakcióban ülő képviselő-polgármesterek között. Az MSZP 2002-es eredményét aligha ismétli meg, de a vereség hozzásegítheti a pártot ahhoz a sikeres újrakezdéshez, amellyel a kormányalakítás óta hiába próbálkoztak újra és újra a szocialisták. A vereség azonban elindíthat kiszámíthatatlan folyamatokat is, elég, ha Gyurcsány Ferenc állítólagos pártelnöki ambícióira gondolunk. Az MSZP egyszer - az államfőválasztáskor - már veszített úgy, hogy eközben Gyurcsány Ferenc nyert.
Az SZDSZ számára konkrét városvezetői pozíciók megtartása a legfontosabb, amelyek közül a legfontosabb természetesen Budapest. A kisebbik kormánypártnak azonban több városban is van - már több ciklus óta hivatalban lévő - polgármestere, amely egyszerre jelent fontos visszaigazolást és szükséges háttérbázist az SZDSZ számára.
Az MDF az elmúlt hónapok felmérései szerint rendre megelőzi az SZDSZ-t, így a párt most bizonyíthatja, hogy tavaszi sikere, a parlamenti küszöb átlépése nem volt véletlen, mint ahogy a tudatos politikai építkezés áll a legkisebb parlamenti párt országos kampányának középpontjában is.
SZO: Az első szint a főváros. Itt az MSZP esélyei sokkal jobbak, és gyakorlatilag győztes hirdethető a főpolgármesteri versenyben, a kerületi polgármesterek pártállását, valamint a közgyűlés és a kerületi képviselőtestületek összetételét illetően. A második szint a megyei jogú városoké (itt kiegyenlítettebb lehet a helyzet), az itteni két elemet a polgármesterek pártállása és a képviselőtestületek összetétele jelenti. Ugyanez a két elem értékelhető a harmadik szinten, a tízezer főnél nagyobb települések esetén. Végezetül pedig mérlegre tehető a negyedik szinten a megyei közgyűlések pártaránya (itt a Fidesz győzelme prognosztizálható).
NAPI Online: Mekkora részvétel várható az idei önkormányzati választásokon a fővárosban és a megyei jogú városokban?
SZO: Négy évvel ezelőtt az előrejelzéseknek megfelelően magas volt az általános részvétel az októberi szavazáson, a jogosultak 51 százaléka ment el voksolni, amely rekord arány a helyhatósági választások történetében. Figyelemreméltó, hogy akkor egy csendesebb, kevésbé mozgósító kampány mellett, a helyi politika ügyében is jelentős maradt a választók politikai aktivitása. Nem valószínű, hogy idén folytatódik a növekvő tendencia (1990-ben 40,19 százalék, 1994-ben 43,44 százalék, 1998-ban 45,66 százalékos volt a részvételi arány), tekintve, hogy már tavasszal is kevesebben mentek el szavazni 2002-höz képest. A megszorító intézkedések által kiváltott megrázkódtatásnak egyik következménye lehet a politikától való elfordulás. Mindezt persze befolyásolja még a kampány, amely szinte csak most kezdődött. Ezúttal nincs olyan kiélezett, szoros küzdelem az MSZP és a FIDESZ között, mint fél évvel korábban, ami szintén a szavazási kedv csökkenését eredményezheti.
GYA: Az önkormányzati választásokon átlagosan alacsonyabb a részvétel, mint az országgyűlési választásokon, bár a különbségben nem mutatható ki tendencia az eddigi tapasztalatok alapján. Ha a közvélemény-kutatásokból indulunk ki, akkor feltételezhető, hogy az önkormányzati választás legfontosabb kérdése a kormánypártok, de elsősorban az MSZP szempontjából az, hogy még megmaradt szavazói tábora megmenteni vagy büntetni akarja-e inkább pártját. Előbbi esetben növelik a részvételi arányt, utóbbiban pedig otthon maradva az ellenzéki pártokra leadatott szavazatok arányát növelik.
