Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sajtó nagyobb részben fanyalogva fogadta a miniszterelnök csütörtöki tévébeszédét. A kincstári szöveggé romlott választási szlogenek elismétlése tényleg nem volt szerencsés, de ha az tévészereplés mögötti szándékot nézzük, talán megértőbbek lehetünk, és segíthetünk egy ötlettel Gyurcsány Ferencnek. A tévébeszéd szándéka abból fakadhatott, hogy a kormányfő úgy érzékeli, a társadalom széttart. A megszorítások terhét minden társadalmi csoport a másikra nyomán és senki sem akar áldozatot hozni semmiféle reform érdekében. Mit tehet egy miniszterelnök egy ilyen helyzetben? Megpróbálja felrázni a társadalmat, hogy legyen sokkal inkább összetartó, mint széttartó. Csakhogy ehhez szükség lenne egy mindenki számára világos, elfogadható és főként kézzel fogható célra, amelynek eléréséért bevállalóssá válnának az emberek. Szóba jöhetne az olimpia. Azért vállaljunk áldozatot emberek, mondhatná a kormány, hogy 2016-ban olimpiát rendezhessünk. Ezt talán még bevenné a nép, csak sajnos nem biztos, hogy megkapnánk a rendezés jogát, és persze lehet, hogy már megint a multik, meg a hazai elit egyes tagjai húznának hasznot belőle, miközben az állam belerokkanna. Ezért jobb ötletnek tűnik, hogy építsünk az ország közepén egy piramist. Ez csak a mi elhatározásunkon múlik, és pont az lenne a lényege, hogy kihagynánk a külföldieket, magyar alapanyagból épülne és ingyen dolgoznánk rajta. Építsük meg a nagy magyar piramist, amelyet még az űrből is láthatnának az ufonauták, akik a maguk kattogásokból és csettintésekből álló nyelvén azt mondanák: Odanézzetek, wazze! Mekkora piramis. És az űratlaszokba ez kerülne be: Föld bolygó, címe: Tejút 121/b, felismerhető a nagy magyar piramisról.
