Követeléskezelés

A régiós cégek fele kockázatos

Az elmúlt években folyamatosan növekedett azoknak a kelet-közép-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb minősítést kaptak a hitelbiztosítóktól - mondta Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője. A régiós cégek átlagosan 48,42 százalékát közepesen kockázatosnak vagy fokozatosan kockázatosnak minősítette a Coface, ez megegyezik a 2009-es adatokkal. Magyarországon a múlt évhez képest 50,33 százalékról 51,53 százalékra nőtt a kockázatos vállalatok aránya, ám a régiós rangsorban már nem mi vezetünk. Hazánkat a kelet-közép-európai régióban Románia és Szlovákia is megelőzi. Szlovákiában leginkább az autóipart befolyásolta negatívan a válság, ami egyértelműen fokozta a szlovák cégek romló megítélését. A románok esetében az építőipart, valamint az ingatlangazdálkodókat sújtotta leginkább a válság.

Már nincsenek tiltott iparágak

Bár továbbra is vannak olyan iparágak, amelyeket a hitelbiztosítók kockázatosabbnak ítélnek meg, ám kizárt szektorok már nincsenek egyetlen hitelbiztosítónál sem. Varga Gábor, az Euler Hermes elnök-vezérigazgatója szerint ha nem lenne pozitív a tendencia Magyarországon, akkor a társaság nem tudna visszatérni az építőipari területre. Romániában például az Euler Hermes egyelőre nem tud limitet vállalni ebben az iparágban - hívja fel a figyelmet Varga Gábor. Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője szerint minden szektorban megvannak azok a szereplők, akik - megfelelő kockázatkezelési attitűddel és követeléskezelési kultúrával működve - találnak fedezetet a hitelbiztosítóknál, ráadásul sok ágazat esetében zajlik egy olyan tisztulási folyamat, aminek eredményeképpen a felszínen maradnak azok a cégek, amelyek már vállalható kockázatot jelentenek a biztosítók számára. A fizetésképtelenségi statisztikák alapján leginkább az építőipar és a fuvarozás kockázatos Vanek Balázs, az Atradius magyarországi fióktelepének igazgatója szerint, ám vannak olyan iparágak, amelyek az átlagosnál kisebb kockázatúnak számítanak. A jelen tendenciák alapján ide sorolhatóak a gyógyszeripar vagy az it-szektor képviselői.

Véget vetnek az állam fizetési csúszásainak?

Az elmúlt években egyre több vállalkozás szembesült azzal, hogy az állami megrendelések kifizetése jelentősen csúszott. Ezek a csúszások hamar ürömmé varázsolták annak örömét, hogy egy-egy vállalkozás állami megrendelést kapott vagy éppen közbeszerzést nyert el. A pénzre várás sokba kerül, a cégeknek számos esetben áthidaló finanszírozási forrás után kell nézniük.

Idén biztosan nem változik jelentősen a díj

A kereslet és a kockázatok párhuzamos növekedése nyomán furcsa kettősség jellemzi a faktoringpiac árazási gyakorlatát. Soós Gábor, az UniCredit Factoring Zrt. vezérigazgatója szerint a piacon sok a versenyző, így az árak ennek megfelelően nem tudnak az egekbe szökni, még akkor sem, ha az általános forrásköltségek növekedtek, különösen a devizafinanszírozásban. A verseny egyébként a szakember szerint összességében mindenkinek jó, a faktorcégeket is arra ösztönzi, hogy folyamatosan figyeljenek a minőségi kiszolgálásra és az új igények kielégítésére újabb és újabb megoldásokat dolgozzanak ki. Gál Gaszton, a CIB Faktor vezérigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy az általános hitelpiaci "drágulás" miatt az ügyfelek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a finanszírozási megoldás árazására. A CIB vállalatfinanszírozási termékcsomagjába mindinkább beépül a faktoring és arra törekednek, hogy ne legyen érezhető különbség, hogy ha hitelben vagy faktorban veszi igénybe a partner a finanszírozást. A társaság az idén már nem számít a faktorálás költségeinek emelkedésére, sőt a javuló gazdasági háttér okán enyhén mérséklődő kondíciókra számít.