Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A számok önmagukban is azt mutatják: nincs sok kultúrája a magyarországi szereplők körében annak, hogy egy bajba jutott társaság lehetőség szerint kimásszon a gödörből: míg tavaly több mint tízezer felszámolási eljárás indult, amely a cég vagyonelemeinek szétdobása után annak jogutód nélküli megszűnésével ér véget, a csődeljárások száma alig pár tucat volt. A helyzet az idén sem lett sokkal jobb, jóllehet a csődök száma meghaladta a százat, a felszámolásoké elérte a 15 ezret.
A csődtörvény kudarcával kapcsolatban egy sor kritika fogalmazható meg - mondta Somogyi Ferenc, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság követeléskezelési konferenciáján. Ezeknél az eljárásoknál például az adóhatóság sem épp a legtürelmesebb: Somogyi szerint ugyanis az APEH nem a vállalkozás megmentésében érdekelt, hanem arra törekszik, hogy a kintlévőségük egészét visszaszedjék.
A sikeres csődegyezség hiánya megmutatkozik abban is, hogy nem alakult ki tárgyalási kultúra a hitelezők és adósok között, eleve nem a megegyezés szándékával ülnek asztalhoz a felek. A magyar csőd jellemzője, hogy azt gyakran időhúzásra használják: az adós egyfajta lélegeztetőgépnek vagy rosszabb esetben vagyonkimentésnek tekinti az eljárást. A bírósági gyakorlat sem tudott felnőni a feladathoz.
A csőd feltételei gyakran nem teljesülnek az eljárás során. Nem történik meg időben az eljárás elindítása, azt az utolsó pillanatig húzzák az érintettek. Az is téves képzet, hogy csődöt pénz nélkül is lehet csinálni. Abból sikeres eljárás már biztosan nem lehet, ha a társaság úgy dönt, mivel már semmire sincs pénz, hátha a csőd még segíthet, mert ez már veszett fejsze nyele. Nem segít persze az sem, hogy igen nagy a bizalmatlanság a felek között. Ezen ugyanakkor nincs is mit csodálkozni - például az eddig sorolt problémák miatt sem.
A csődtörvény buktatói között szerepel, hogy az nem rendezi a szállítók helyzetét. A szabályok szerint csak a számla áfatartalmát kell megfizetni - könnyű belátni, hogy ennek sem a vállalkozás védelme, hanem a költségvetési bevételt érintő kockázat minimalizálása a célja. A számla értékét csak akkor kell kiegyenlíteni, ha van rá pénz - ez azonban a gyakorlatban a semmivel egyenlő. Az is hátrányosan különbözteti meg a csődeljárást, hogy bérgaranciát nem lehet igénybe venni, csak a felszámolás esetében. Ez azért volna fontos, mert ezzel az állam hozzájárulna a munkahelyek megtartásához, hiszen a csődeljárás során fontos cél a társaság, vagyis a munka megmentése.
