Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kilencvenes évek elején a csődeljárás lényegében a privatizáció egyik eszköze volt: tömegesen indultak ilyen ügyek, mert a szigorú szabályozás révén a 90 napon túli tartozásoknál automatikusan elindult az eljárás - mondta Juhász László, a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának vezetője. Ezt a szabályozást 1993-ban átírták, azóta ez már jóval lazább. A legutóbbi érdemi módosítást tavaly a gazdasági válság generálta, kevés haszonnal.
A módosítás hiányosságai közé tartozik a magáncsőd szabályozásának hiánya. Jóllehet volt erre vonatkozó elképzelés, ám az nem párosult a megfelelő politikai akarattal. Ennek az lett a következménye, hogy egységes szabályozás helyett most például a devizahitelesek megmentésével próbál korrigálni a kormány, ami Juhász személyes véleménye szerint nem a legjobb megoldás. Az is hiányosság, hogy az egyéni vállalkozók csődje sincs rendezve. Míg egy gazdasági társaság - a betéti és közkereseti társaságokat ide nem számítva - tulajdonosai saját vagyonukkal nem felelnek a cég ügyeiért, ezt egy egyéni vállalkozó nem teheti meg.
Van azonban gond a hatályos törvénnyel is az eljárások szintjén. A csődeljárási szabály hibái közé tartozik egyebek mellett, hogy az ideiglenes moratóriumot a hiányos kérelem esetén is meg kell adni. Vagyis adott esetben a többszöri hiányos benyújtással időt lehet húzni, hiszen a moratórium megvan, az akár többszöri hiánypótlással pedig a valódi tényállástól függetlenül is hetek nyerhetők. A moratórium idejének meghosszabbíthatósága alapvetően jó megoldás, de az már nem szerencsés a gyakorlat szempontjából, hogy a hosszabbítást 45 nappal a határidő lejárta előtt be kell jelenteni. Azt ugyanis ilyen távlatból gyakran nem lehet előre tudni, hogy szükség lesz-e hosszabbításra vagy sem
Az sem jó, hogy a hitelező is benyújthat csődkérelmet. Eleve nem szerencsés, hogy ezt nem az adós intézi, hanem helyette valaki más, de nem is ez a legnagyobb probléma. Ez ugyanis eleve meggátolja, hogy az adós benyújtsa a maga kérelmét, a hitelező így keresztbe is tehet az adósnak - akár hiányos kérelem benyújtásával is húzhatja az időt, amíg az adós elindíthatja az eljárást.
Az azonnali moratórium pozitívuma mellett a legszerencsétlenebb változtatás az, hogy ha nem jár sikerrel az eljárás, automatikusan felszámolásba fordul az ügy. Vagyis adott esetben sunnyogással és ügyeskedéssel akár jobban is járhat az adós, mint ha becsületes módon csőeljárást kér - mutatott rá Juhász.
