Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nincs túl sok esély arra, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítse az áfatörvény szabályozását, amely fő szabályként a teljesítéshez köti az áfa megfizetését. Egy tavaly júniusban érkezett beadvány az áfatörvény azon pontját kifogásolja, amely az áfafizetés idejét szabályozza - a testület ma tárgyalja az indítványt. Eszerint akkor kell megfizetni az áfát, ha az ügylet megvalósul, illetve ha a számlakibocsátás megtörténik.
Alapvetően ezzel nincs baj, az azonban gyakran okoz problémát, hogy a vállalkozások késve fizetnek, így a számlakibocsátónak meg kell hiteleznie addig az áfa összegét. Ezzel lényegében az állam nem, csak a társaságok eshetnek el bevételtől, ha a partner végül nem fizet, hiszen az áfa eleve bekerül az államkasszába.
Az indítványozó egyebek mellett arra hivatkozik, hogy Magyarország demokratikus jogállam, másrészt arra, hogy az állampolgároknak "joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak".
Ez önmagában is furcsa, hiszen közvetlen összefüggés nincs a magánszemélyek szociális biztonsága és a cégek egymás közti számlázási szokása között, az adótörvényekben ráadásul általában az arányos közteherviselés elvére szoktak hivatkozni. Ami azonban komolyabb gátat szabhat annak, hogy az AB esetleg elkaszálja az áfatörvény szabályozását, az az uniós szabályozás.
Az áfatörvény esetében ugyanis az uniós irányelv rögzíti, hogy fő szabályként a teljesítés időpontja határozza meg az áfafizetést - mondta Földes Balázs, a KPMG szenior menedzsere. Kevéssé valószínű tehát, hogy egy uniós jogszabályt az AB alkotmányellenesnek minősítsen és fő szabályként egy a törvénytől merőben idegen, pénzforgalmi regulát helyezzen előtérbe.
