Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelentősen átalakítaná a kormány a csőd- és felszámolási eljárások szabályozását, amit szombaton nyújtottak be a parlament elé. A preambulum szerint a módosítás célja, hogy a hitelezők érdekében sokkal elterjedtebb megoldás legyen a csődeljárás kezdeményezése, mint a jellemzően kevés eredményt ígérő felszámolás.
Ennek egyik eleme az lenne, hogy - szemben a hatályos szabályozással - a hitelezők maguk is kérhetnének csődeljárást az adósuk ellen. Ez - szemben a felszámolási eljárás megindításával - azért lehet jobb, mert a kérelem után egy munkanappal már cs. a. toldatot kap a társaság a Cégközlönyben, ami azzal jár, hogy automatikusan le kell állítani minden követelés kifizetését. A csődeljárás megindításáról a számlavezető bankot is értesíteni kell, amely ezt követően semmilyen beszedési megbízást nem hajt végre. Emellett a benyújtott, de még első fokon el nem bírált felszámolási eljárások is automatikusan felfüggesztődnek a csődeljárás ideje alatt.
A tervezet indoklása szerint a lényegében azonnali intézkedésnek köszönhetően az adós vagyona megmaradhat az eljárás végéig. A felszámolások esetében ugyanis 99 százalék az esély arra, hogy mire a bíróság kijelöli a felszámolóbiztost, addigra a céget már kiürítik, vagyontalanná teszik. Itt viszont rögtön mintegy lepecsételődik a cég.
Emellett külön szabályozást alkot a javaslat a hitelezők számára a hitelezői választmány intézményével. Legalább a hitelezők felének kell összefognia. Az adósok az elismert követeléseik alapján kapnának szavazati jogot. A hitelezők vagyonfelügyelőt is megbízhatnának, akinek a díját az összes hitelezőnek kellene viselnie - ellentétben a felszámolással, amikor is a felszámolást kérő hitelezőt terheli a vagyonkezelő díjazása.
A jogszabálytervezet azonban cseppet sem könnyíti meg a hitelezők dolgát, mert a vagyonfelügyelői díjakat jelentősen megemeli: áfával együtt 300 ezer forint helyett áfa nélkül 400 ezer forint lenne a díja a vagyonkezelőnek jogi személyiséggel rendelkező adózó esetében. Senki sem fog ennyi pénzért vagyonfelügyelőt kérni - állítja Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője, aki szerint ez már most sem divat, hiszen a hitelezők többsége kkv, amelyeknek a felszámolás 50-75 ezer forintos eddigi költsége is gondot okozott, vagyis ennek többszörösét - tetemes kintlevőséggel a nyakukon - valószínűleg nem tudják majd vagyonfelügyelőre költeni.
A probléma viszont nem csak ebben merül ki az ügyvezető szerint. A legnagyobb baj ugyanis az, hogy a ma ismert viszonyokból kiindulva nem emelkedik jelentősen a csődeljárások száma a felszámolások terhére. Annak ellenére ugyanis, hogy a hitelezők maguk is kezdeményezhetik adósuk csődeljárását, erre csak akkor van lehetőségük, ha az adós maga is beleegyezik ebbe. A probléma pedig éppen ezzel lesz, mert az az adós, akivel korábban sem lehetett megegyezni, ezt követően sem lesz hajlandó arra, hogy vagyonfelügyelő vigyázzon a vagyonára - szögezte le Csatlós.
Az sem lesz sokkal hasznosabb, ha végül elindul maga a csődeljárás. A dolog ugyanis azzal kezdődik, hogy az adós automatikusan nyolcvannapos moratóriumot kap: ennyi türelmi idő alatt kell rendeznie adósságait. Ha ennyi idő alatt nem sikerül megoldást találni, további hosszabbítást kérhet, ám ebbe már a hitelezőknek is bele kell egyezniük, az eljárás legfeljebb 365 napot vehet igénybe. A jogszabálytervezet indoklása szerint ennyi idő alatt már lényegében mindenféle adósnak tudnia kell megoldást találni.
Ezzel szemben a több nyilvános adatbázisból összeállított Feketelista.hu oldalt üzemeltető Direktinfo Kft. ügyvezetője szerint fennáll annak a lehetősége, hogy csak annyi történik majd, hogy az adós 80 napra levegőhöz jut, a gyorsan cselekvő hitelezők pedig kárt szenvednek. Az is előfordulhat ugyanis, hogy a gyorsan cselekvő hitelezők kivédésére, akik megindítják az adós ellen a felszámolási eljárást, az adós maga kér csődeljárást, hiszen így a felszámolás automatikusan felfüggesztődik.
