Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ahogy korábban, továbbra is az építőipari és a kis- és nagykereskedelmi cégek ellen indul a legtöbb eljárás - e három iparág képviselői az összes fizetésképtelenségi eljárás 42 százalékát jegyzik. A kérdés ugyanakkor, hogy ezt hogyan értékeljük. Az a tény, hogy Magyarországon most is tízszer annyi építőipari cég van, mint például a szomszédos Ausztriában, annak a bizonyítéka, hogy rossz az iparági szerkezet: a megszűnő társaságok zöme lánctartozásban érintett alvállalkozás vagy épp szándékosan kiürített projektcég. Nem túl biztató a turisztikai és idegenforgalmi vállalkozások helyzete sem, ráadásul esetükben a gazdasági világválság kapcsán várhatóan visszaeső utazási kedv még szomorúbb képet vetít előre.
Ha azt vizsgáljuk, hogy az iparágban tevékenykedő vállalkozások arányában mekkora volt a megindult csőd- , felszámolási, illetve végelszámolási eljárások száma, akkor azt kell látnunk, hogy a csődhányad tekintetében a legrosszabbnak az idén a biztonsági tevékenységet folytató vállalkozások bizonyultak: az év elején működő száz cégből több mint hat (6,24) nem élte meg a szeptember végét. Hasonlóan rossz a csődhányada az építőiparnak (5,26) és a textiliparnak (4,50). A lista másik végén, a két százalék alatti csődhányaddal bíró iparágak között találjuk a logisztikát, az egészségügyet, az energiatermelő cégeket, míg a legjobb, 1,12 százalékos hányadost - talán meglepetésre - az ingatlangazdálkodási terület érte el a Coface kimutatása szerint.
A fizetésképtelenségi eljárások közel 42 százalékát budapesti vagy Pest megyei székhellyel rendelkező vállalkozással szemben indították, ám ez annak fényében kedvező adat, hogy a bejegyzett társaságok számát tekintve e két közigazgatási egység az ország cégei 53,3 százalékának ad otthont. Ha a bejegyzett vállalkozások számához képest mérjük a csődarányt, láthatjuk, hogy a legrosszabbul Szabolcs-Szatmár-Bereg áll: a megyében az országban regisztrált fizetésképtelenségi eljárások tíz százalékát indították, míg Budapesten az összes eljárás 31 százaléka indult. Míg Budapesten több mint 200 ezer vállalkozás közül kezdeményeztek 4694 ellen eljárást, a szabolcsi 1183 eset 14 634 nyilvántartott cégre jut. A csődhányad a megyében meghaladja a nyolc százalékot, de aggályos a helyzet Nógrád (5,15 százalék) és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (4,92 százalék) is. Az elmúlt évi adatokkal összevetve a legnagyobb negatív eltérést Baranya produkálta, a déli megyében a csődhányad 72 százalékkal nőtt. A 2,98 százalékos országos átlag alatti értéket Budapest és Pest megye mellett csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Vas megye tudott elérni.
