Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elkövetkező évben alaposan meglódulhat a fizetőképtelenségi eljárások száma, nem kizárt, hogy 50 százalékra nőhet az arány - vélekedik Vanek Balázs. Az Atradius hitelbiztosító magyarországi fióktelepének vezetője szerint a történelem számos tanulságos példával szolgál erre nézve: a fizetésképtelenségi eljárások a gazdasági válságok, illetve a recesszió idején rendkívüli mértékben megugranak, ráadásul az esetek többségében a válság második évében lehet kifejezetten rossz statisztikákra számítani. Vanek szerint várhatóan a 2009-es esztendő lesz a válság tetőpontja, de nagy valószínűség szerint át fog nyúlni a 2010-es évbe is.
Magyarország ráadásul furcsa helyzetben éli meg a mostani válságot. Az országban sokkal több vállalkozás működik, mint amennyit ez a piac képes eltartani. A piaci tisztulás Vanek szerint már két éve érezhető, ennek egyik megnyilvánulási formája a felszámolási eljárások számának drasztikus emelkedése. A folyamat ugyanakkor folytatódni fog, a hitelbiztosítók fő feladata a kárhányad kézben tartása, a kockázatos vevők kiszűrése.
Külön érdekességet jelent, hogy a bizalmi válság következtében az eddig jól fizető vevők is bizonytalanná válhatnak. Ebben a piaci helyzetben felértékelődik a hitelbiztosítás mint védelmi eszköz szerepe.
Zárda Olivér, az Euler-Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja szerint ugyanakkor a megnövekedett kockázatok miatt szakítani kell a régi gyakorlattal, amikor a biztosított a szerződés aláírását követően mintegy körön kívül figyelte az eseményeket. Ma csak az együttműködés révén csökkenthetőek a kockázatok. A biztosítottól sokkal komolyabb mértékben várható el a szerződéses dokumentáció pontos összeállítása, valamint az, hogy a szerződésekben biztosítékokat kössön ki. A korábbiaknál több időt kell töltenie a cégnek a vevőkapcsolatok szigorúbb ellenőrzésével és hangsúlyosabbá kell tennie a belső kockázatkezelést az értékesítéssel szemben. A hitelbiztosítók ezzel párhuzamosan a korábbinál intenzívebben kommunikálnak majd az ügyfelekkel, az eddigieknél is folyamatosabb lesz a vevőmonitoring és az adatbekérés.
Bár a hazai hitelbiztosítók a megnövekedett kockázatok kapcsán jelenleg is a nyereségesség és veszteségesség határán egyensúlyoznak (három cégből kettőnek a kárhányada meghaladja a száz százalékot), Zárda szerint a válságos helyzetekben nem hagyhatják cserben a partnereiket. A hitelbiztosítók így növekvő kockázatvállalásra készülnek - igaz, ennek ára lesz: a szakember szerint a hitelbiztosítói díjak átlagosan 30-40 százalékkal növekedtek már eddig is az év során. Ez azonban természetes folyamat. A hitelbiztosítók képviselői szerint miközben Magyarországon a fizetésképtelenségi kockázat többszöröse a nyugat-európainak, a piaci díjak messze elmaradnak a külhoni díjszintektől. Ebben szerintük jórészt maguk a hitelbiztosítók a ludasak: a piacon az uniós csatlakozás után - lényegében folyamatosan romló fizetési morál mellett - jelent meg és igyekezett komoly konkurenciát teremteni a piacvezető Euler-Hermesnek a két feltörekvő versenytárs, az Atradius és a Coface.
Dercze Zoltán szerint a hazai hitelbiztosítók limitkitettsége 1500 milliárd forintra tehető, amelynek révén éves szinten mintegy 4000-4500 milliárd forintos forgalmat biztosítanak. Mindezért éves szinten mindössze 4,5-5 milliárd forintnyi díjat szednek be. A szakember szerint aligha lehet reálisnak tekinteni, hogy ekkora kereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó fizetési kockázatot vállal a hitelbiztosítási piac ilyen nagyságú díjért.
A biztosítói átlagdíjak még a díjemelések után sem tűnnek magasnak - ráadásul az ügyfelek számára manapság egyre komolyabb értéket jelent, hogy hitelbiztosítással védhetik magukat a vevők nemfizetésétől.
