Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A cégek túlnyomó többségénél jelentősen javult a vevőszámlák nyilvántartása, Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója szerint a fogyasztói területen működő szolgáltatóknál szinte mindenhol naprakész a nyilvántartás, míg a kereskedelmi forgalomban a nagyobb cégeknél, a multiknál szintén mindennapos ez a megoldás. A kisebb cégeknél még mindig más a helyzet. Vörös Szilvia, a Best Capital Kft. ügyvezetője szerint céges ügyfeleik nagyon kis hányada - 3-5 százaléka - tudja ténylegesen naprakészen, hogy mennyi az aktuális kintlévősége.
A nyilvántartás hiányosságai mellett sokkal komolyabb gondot jelez Harka Péternek, az Atradius Collections BV magyarországi fióktelepe vezetőjének becslése, miszerint annak ellenére, hogy a hazai kis- és középvállalkozások 60 százaléka küzd kinnlevőségekkel, többségük nem rendelkezik stratégiával a kintlévőségek kezelésére. Ennek is betudható, hogy a lapunk által megkérdezett követeléskezelő cégek véleménye szerint elenyésző azok aránya, akik automatikus követeléskezelés keretében a késedelembe esés napján elindítják a beszedésre irányuló tevékenységüket. A Best Capital felmérése szerint ma Magyarországon az a gyakorlat, hogy lehet még várni egy-két hetet a lejárat után, elég akkor elkezdeni kezelni a kintlévőségeket. A Coface Hungary szerint a cégeknek kevesebb mint 10 százaléka indítja el egyből a követeléskezelési processzust, ha a vevő késedelembe esik.
Az Atradius piaci tapasztalatai szerint a cégeknek csak közel 20 százaléka vesz igénybe külső követeléskezelő céget - ahol az esetek döntő többségében előre megszabott módon zajlik a követelések átadása. Ugyanakkor Felfalusi Péter szerint még azon partnerek közül is, amelyek velük szerződtek, 5 százalék alatt van azoknak a megbízóknak az aránya, amelyek automatikusan, válogatás nélkül, a szerződésben meghatározott fix - általában a harmincadik - napon átadják a követeléseket. Jellemzően ezek kivétel nélkül multicégek.
