- Egy év telt el az Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara (MFKI) első, szociális felelősségvállalást kinyilatkoztató egyezménye, az Egészség Charta kiadása óta. Mi jellemzi a most kiadott és a korábbi nyilatkozatot?
- Az MFKI a vállalatok társadalmi felelősségvállalását választotta egyik prioritásul a 2009-2010-es időszakra. Természetesen az Egészség Charta - 80 aláíró, 25 ezer dolgozót képviselő vállalattal - és a Környezet Charta - 70 aláíró, 30 ezer dolgozót képviselő vállalattal - szerves részét képezik ennek a prioritásnak. A különböző szereplők, legyenek azok magyarok vagy európaiak együttes közreműködése tette lehetővé a jelentős környezetvédelmi változásokat, amelyek nyilvánvalóan a határokon is átnyúlnak. Egyébiránt az aláíróik között úgy magyar, mint francia vagy nemzetközi vállalatok egyaránt szerepelnek. Természetesen maradnak még megoldásra váró kérdések, mint például akár az állami, akár a magánkézben lévő épületek energiahatékonyságának növelése vagy a fogyasztási javak és személyek szállításának optimalizálása, ahol még bőven van lehetőség a fejlődésre.
- A francia vállalatok magyarországi aktivitása indokolta a Környezet Charta szükségességét?
- Igen. A francia cégek számára az energetikai szektor egyértelmű prioritást élvez Magyarországon, de ez igaz a környezetvédelmire is, azaz a szennyvíztisztításra vagy a hulladékkezelésre. Ezen túlmenően fontos hangsúlyozni az MFKI más szektorokban működő tagvállalatai által tett erőfeszítéseket, amelyek a környezettudatos döntéseikben nyilvánulnak meg, akár a saját üzleti modelljük átalakításán, akár alkalmazottaik szemléletváltásán keresztül. Számos olyan tagvállalatunk van, melyek tevékenysége látszólag nincs közvetlen kapcsolatban a környezet kérdéskörével, mégis roppant sokat tesznek a környezetvédelem érdekében.
- A franciaországi vállalatok üzleti stratégiájában milyen szerepet játszik a fenntartható fejlődés kérdése?
- Az Ernst & Young 2007-es felmérése alapján a francia cégek több mint hetven százaléka integrálta stratégiájába a csr-t, erre külön létrehozott szervezeti egységek formájában. Ezek a vállalatok tehát fontosnak tartják, hogy a társadalmi felelősségvállalás keretei között a környezet kérdéseivel is foglalkozzanak. Mindez azt is mutatja, hogy egyre több cég dönt úgy, hogy a társadalmi felelősségvállalást és a környezettudatos viselkedést a saját üzleti modelljébe integrálja.
- A charta aláírói értelemszerűen a vállalatok vezetői. Ők nyilvánvalóan egyetértenek a célkitűzésekkel, de hogyan motiválják a dolgozóikat?
- Akadnak jó példák. Halhattunk ezekről a konferencián elhangzott előadások során - amelyek egyébként elérhetők a kamara honlapján is (www.ccifh.hu) -, ilyen például a vállalat területén használtelem-gyűjtő konténer elhelyezése az alkalmazottak számára, a dolgozók arra való ösztönzése, hogy inkább a tömegközlekedést válasszák vagy vegyenek részt a Bringázz a munkába!, illetve az Autómentes nap akciókban. Látható, hogy a vállalatok egyszerű lépések segítségével tudják felhívni alkalmazottaik figyelmét a környezetvédelem ügyére.
- Milyen hosszú távú tervei vannak a kamarának a társadalmi felelősségvállalás terén?
- A kibocsátott chartákat szeretnénk hosszú távon "fenntarthatóvá" tenni annak érdekében, hogy folyamatosan beszámolhassunk a jó tapasztalatokról és továbbadhassuk a bevált módszereket. Mint említettem, vannak még egyéb fejlődésre váló területek, például az épületek energiahatékonyságának javítása: a városokról készült hőfotókkal nagyon konkrétan lehetne felhívni a lakosság és a vállalatok figyelmét arra, hogy az energiahatékonyság nagymértékben növelhető környezetbarát tetőszerkezetek segítségével, és ezzel valószínűleg munkahelyeket is lehetne teremteni. Az MFKI tagvállalatai számos ötlettel rendelkeznek, melyek előrébb vihetik a környezetvédelem nemes ügyét, ezt ezúton is szeretném megköszönni nekik. Ez a bizonyítéka annak, hogy energiáink mozgósításával jó ügyet szolgálhatunk, tágabb értelemben mindannyiunk környezetének ügyét.
- Mit gondol a célkitűzések megvalósíthatóságáról?
- Az első eredmények nagyon biztatóak, a magyar és nemzetközi aláíró vállalatok részéről valódi elkötelezettség nyilvánult meg. Közösen kell folytatnunk az erőfeszítéseket, a befektetők számára nyugodt környezetben. A környezet nem ismer nemzeti határokat. Az elmúlt évekre jellemző kiváló francia-magyar kapcsolatok jelentősen hozzájárultak a mai charta sikeréhez, a környezet ügye mindenki számára fontossá vált. Rajtunk a sor, hogy az érdekében együtt tegyük meg a szükséges konkrét lépéseket.
Economx