Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az élelmiszer-kereskedelmi szektorban a kis- és mikrovállalkozások száma továbbra is jelentős, és vélhetően a megszorító intézkedések után sem csökken a számuk drasztikusan, vagyis várhatóan a következő 9-12 hónapban nem alakul át gyökeresen ez a szegmens. Az egykor kényszervállalkozásokként alakult „garázsboltok” vagy sarki fűszeresek többsége a gazdaság szürke oldalán lavíroz, többek között ennek is köszönheti az immár egy évtizede zajló koncentráció túlélését. Sőt: a koncentráció kellős közepén a független kisboltok még növekedni is tudtak. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaságnak elmondta: jelenleg folyik egy szektorfelmérés a piacról. Az előzetes adatok azt igazolják, hogy a kormány megszorító intézkedései ugyan nehezítik a kis-, közepes és mikrovállalkozások helyzetét (adott esetben a kiskereskedelemben), de ez leginkább a hitelhez jutási feltételekben okoz majd számukra gondot. Óvatosan fogalmazva: ezek a vállalkozások megtanulnak most is alkalmazkodni a helyzethez, mint az elmúlt években annyiszor. A boltszámcsökkenésről egyelőre nincs konkrét adat, Kozák Ákos szerint talán az év végén lehet már látni, hogyan alakult az élelmiszer-kereskedelemben a boltszám. Az tény, hogy az elmúlt néhány évben a lassú lemorzsolódás következtében ma nagyjából 10 százalékkal kevesebb kis alapterületű élelmiszerüzlet van, mint korábban, de ez még korántsem az az erőteljes átalakulási folyamat, amire az elemzők az ezredfordulón számítottak, illetve figyelmeztettek. Ugyanakkor Kozák Ákos szerint a kis- és mikrovállalkozások a jelenlegi működési feltételek közepette hosszú távon aligha lesznek képesek fennmaradni: piaci szerepük a jelenlegi 15 százalékról 12 százalék alá is csökkenhet. A korábbi várakozások azt mutatták, hogy a kis alapterületű üzletek működtetőinek elsősorban átalakulással van lehetőségül túlélni a piaci mozgásokat és a koncentrációt, ám amikor két éve napvilágot láttak ezek a feltételezések, még gyakorlatilag töretlenül nőtt a magyar vásárlóerő, és a fogyasztás a következő évi jóslatokhoz képest hedonisztikus volt. A belvárosi üzleteknek tehát egy magasabb minőségű kínálatot nyújtó kényelmi bolttá vagy szakbolttá kellett volna átalakulniuk. Például a bor- és sajtkereskedés vagy az egzotikumok értékesítése jó iránynak tűnt másfél, két évvel ezelőtt, ám ez is csak azoknál a boltoknál volt lehetséges, amelyek frekventált helyen – a belvárosban vagy az átlagosnál nagyobb vásárlóerővel rendelkező területen – helyezkedtek el. Kozák Ákos szerint a megszorítások után is megmarad a magas minőségű termékek iránti kereslet, ugyanakkor ma már nem érzi úgy, hogy ezeknek a boltoknak át kellene alakulniuk, sőt nem is lennének rá képesek. A mikrovállalkozások zöme nem jut annyi tőkéhez, hogy a váltást finanszírozza, ugyanakkor a vásárlóerő megléte ellenére a megszorítások a vastagabb pénztárcájú vevőket is visszafogják: a kiadásmérséklés a lakosság minden rétegében tendenciózus folyamat, és az sem vásárol annyi prémium terméket, mint korábban, aki megteheti. Így Kozák Ákos szerint az érintett boltok a jelenlegi körülményeket átmentve tovább működnek, vagy egész egyszerűen megszűnnek. A piackutatók elemzése szerint a nem belvárosi kis- és mikrovállalkozásoknak még nagyobb fejtörést okoz a fogyasztás visszafogását célzó kormányzatiintézkedés-sorozat. Nemcsak azért, mert ettől automatikusan csökken a területükön amúgy is karcsú vásárlóerő, hanem pont a diszkontosodási időszakban éri negatív hatás az ilyen üzletek körzeteit. A vidéki vegyeskereskedések nehezen vagy egyáltalán nem veszik fel a versenyt a terjeszkedő diszkontláncokkal, amelyek már nemcsak az újdonság erejével hatnak a kisboltok körzeteire, hanem képesek lesznek alkalmazkodni az alacsony áru termékek vásárlási trendjéhez is. Ennek a két hatásnak az eredőjeként a vidéki kis- és mikrovállalkozásoknál várhatóan nagyobb lesz a megszűnési arány.
