Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az agrárgazdálkodók támogatott hitelállománya több mint 400 milliárd forint, ezt azonban további több mint
100 milliárd forintnyi, nem támogatott hitelállomány dúsítja.
Tóth László Levente
A miniszterelnök a két választási forduló között lapunk agrárhitelekről szóló cikkére reagálva eredményként emelte ki, hogy a rövid lejáratú hitelek hosszú lejáratúakká váltak. A cikk azonban csak a támogatott hitelállományról szólt (NAPI Gazdaság, 2006. április 18., 1-2. oldal). Az éven belüli forgóeszközhitel a pénzintézetektől, valamint a tagi kölcsön támogatási lehetőségei már 2004-ben megszűntek, az ilyen hiteleket támogatni ugyanis az EU-ban már nem lehet. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak ne lenne éven belüli hitelük, csak éppen nem támogatva veszik fel ezeket a rövid távú forgóeszközhiteleket. Van például folyószámlahitelük, illetve eseti hiteleik a támogatások megelőlegezésére. Akkor is ilyen hitelt kell felvennie egy gazdálkodónak, ha valami miatt nem kapja meg időben a közvetlen támogatást - például hibás adatközlés miatt, amihez elég bárki tévedése egy kétszázas „fizikai blokkban” -, mivel kötelezettségeit teljesítenie kell, például a vetőmag vagy a műtrágya vásárlása után.
A legnagyobb agrárhitelező bankoktól - K&H, OTP, Budapest Bank, Erste, Raiffeisen és a takarékszövetkezetek - kapott információk alapján 100 milliárd forint feletti az az összeg, amely éven belüli lejáratú, nem támogatott hitel - hívja fel a figyelmet Magyar György, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. A szakember emlékeztet arra, hogy ez éppen annyi, mint korábban az agrárgazdaságban támogatás mellett igénybe vett rövid lejáratú forgóeszközhitel-állomány. Ez tehát azt is jelenti, hogy bár összességében ugyan 57,6 milliárd forinttal csökkent tavaly a támogatott agrárhitel-állomány, a támogatott hitelek átrendeződése miatt ténylegesen nem jellemzően kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Más kérdés, hogy az agrárgazdaság mostani eladósodottságához hozzájárultak a közelmúltbeli „rossz évek” is, 2000-ben, 2002-ben és 2003-ban aszályos éveket éltek át és veszteséget szenvedtek a termelők.
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az átalakult termelőszövetkezetek, illetve a MOSZ tagságának nagyobb része kis- és középvállalkozásnak minősül a 250 fős foglalkoztatottsági, illetve a 10 milliárdos árbevételi küszöb alapján. Magyar György szerint ezeknek a vállalkozásoknak a hitelfelvételét leginkább az nehezíti, hogy vagyonuk jelzáloggal terhelt és amíg egy ilyen terhelés tart, addig ugyanarra a vagyonra - főként ingatlanra - nem lehet újabb hitelt felvenni. A pénzintézetek általában nem mennek bele ebbe, nem fogadnak el újabb fedezeteket. A jelenlegi támogatott hitelállomány csaknem fele mindenesetre különféle támogatott hitel „gyűjtőhiteleiből” tevődik össze, a tőketartozásra vetített hitelkamat azonban megfeleződött. Az új hitelhez ennyivel kedvezőbb feltételekkel lehetett hozzájutni, mint korábban az ötéves periódusra a tőkepótló hitelekhez.
A több mint 400 milliárd forint támogatott agrárhitel-állomány csaknem felét az Európa Terv Agrárhitel Program hitelei teszik ki, ez az állomány összesen 189,8 milliárd forint volt tavaly év végén - mutat rá Magyar György. Hangsúlyozza, hogy ezeket a kölcsönöket tavaly nem kellett elkezdeni törleszteni a gazdálkodókkal kötött megállapodás alapján. Most azonban igen, s a hároméves időtartam alatt a törlesztőrészletek elég magasak: harmadukkal nagyobbak annál, mint eredetileg lettek volna. Egy átlagos vállalkozásra körülbelül 50 millió forint plusz-mínusz 15-20 millió forint a jellemző összességében az öt évre, ami azt jelenti, hogy évente 20 milliót kell törlesztenie.
Más a helyzet a 2003-ban fagy- és aszálykárt szenvedett termelőknek nyújtott kedvezményes hitelek esetében. Ezen hitelek állománya 32,5 milliárd forint volt az év végén - tehát nem sokat törlesztettek belőle az elmúlt években -, a hitelt felvett érintettek azonban inkább örülhetnek, a törlesztőrészletük ugyanis általában kevesebb mint a fele annak, amit vártak. Ezen hitelek esetében is volt egy törlesztési moratórium, ám az említett csökkenéshez leginkább az járult hozzá, hogy a törlesztési határidőt utóbb meghosszabbíthatták.
