Az Európai Bizottság indította az eljárást az EB előtt, a kiváltó ok minden bizonnyal az volt, hogy az északibb uniós országok nyugdíjasai kifogásolták: ők csak illetékkel vásárolhatnak lakást Görögországban.
A görög illetéktörvény egyik szabálya mindenféle ingatlanra kimondja, hogy az csak akkor illetékmentes, ha a vásárló már letelepedett Görögországban. Márpedig aki azért vásárol lakást, hogy ott telepedjen le, az nem élvezheti az illetékmentességet. Az Európai Bíróság ezt az alapvető szabadságjogok és a letelepedés szabadsága a megsértésének tartotta.
A másik szabály csak az első lakást teszi illetékmentessé és csak a görög állampolgárok számára, illetve azoknak, akik hazatelepülnek. A görög állam arra hivatkozott, hogy ezzel a lakásspekulációt akarta megszüntetni, illetve szociális okok vezérelték, továbbá az adócsalás ellen is védekezett. A bíróság minden érvről kimondta, hogy az elfogadhatatlan.
A nem görög polgárokról hogyan tudja megállapítani a görög hatóság azt, hogy ez lesz az első, nem a többedik lakásuk? A válasz: kérjen tőlük nyilatkozatot. Ezzel a spekuláció és az adócsalás érve odalett. A szociális okok pedig azért nem igazak, mivel nemcsak az alacsony jövedelműeknek jár az első lakás után az illetékkedvezmény, hanem valamennyi görög polgárnak, köztük a gazdagoknak is. Az EB megsemmisítette a görög illetéktörvény mindkét idézett szabályát.
