Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ásványvíz-kitermeléssel és -palackozással foglalkozó társaság, mielőtt 2007 tavaszán a bíróság elrendelte volna a felszámolását, több tételben, készpénzes fizetéssel eladta a berendezéseit egy másik cégnek. Az összesített vételár 125 millió forint plusz áfa volt. A vevőnek esze ágában sem volt megfizetni az áfát a gépek után, viszont amikor elkezdődött a felszámolás, a vevő kicsivel drágábban eladta a gépeket egy harmadik cégnek. Ezeken a számlákon is készpénzes fizetés szerepelt, de elég volt a vételárat ősszel megfizetni. A vevő viszont egyből beállította (levonandó tételként) a gépek áfáját, a következő bevallásban. Az adóhivatal nem fogadta el a levonást, és ebből lett az adóper, amely a Legfelsőbb Bíróságig jutott. A maga igazát követelő cég neves ügyvédet fogadott, de gyakorlatilag ő is csak vitte a pénzt.
Az elsőfokú adóhatóság úgy vélte, hogy a második adásvétel mögött nem volt gazdasági tartalom, így fiktív ügylet után akarta a vevő visszaigényelni az áfát. Miután ezt az elsőfokú adóhatóság megtiltotta, és 200 ezer forint mulasztási bírságot is kiszabott rá a hanyag könyvvezetés miatt, a vevő a határozatot megfellebbezte, de a másodfokú adóhatóság azt helyben hagyta. Ezután ment tovább a vevő bíróságra.
Ebben az eljárásban kiderült, hogy az első adásvétel után a vevő nem fizette meg az áfát, és amikor már bíróság előtt volt az ügy, akkor kért részletfizetési kedvezményt az adóhatóságtól, és önszántából egy keveset meg is fizetett abból. Arra is fény derült, hogy az eredeti eladó és a második vásárló ugyanazon a telepen működik, és a gépek - az adásvételek ellenére - el sem mozdultak a helyükről. Sőt a két cég tulajdonosi háttere is azonos.
Amikor a megyei bíróság is az APEH-nak adott igazat, a másodszor vevői pozícióba került cég a Legfelsőbb Bíróságtól kért felülvizsgálatot. A legfőbb bírói fórum előtt derült ki, hogy az első ügylet vevője csak akkor adott be áfabevallást a gépekről, amikor már nála is kopogtattak az adóellenőrök. A dokumentumok nem adtak ki egy olyan zárt láncot, amely szerint az első adásvétel létrejött, így pedig az abban szereplő vevő nem adhatta el a gépeket a második vevőnek, hiszen azoknak nem volt a tulajdonosa. Az már csak színesíti az ügyet, hogy az eredeti eladó autóját feltörték és az abban lévő iratokat ellopták. Egy tapasztalt adóellenőr és bíró már csak mosolyog az ilyenen, hiszen annyira tipikus a magukat dörzsöltnek tartók eme eljárása.
A felülvizsgálat illetéke (perköltsége) 2 millió forint volt, amiben nem szerepel az ügyvéd díja. Az elsőfokú bírósági eljárás illetéke pedig 1,4 millió forint volt. Az első, fiktív ügylettől számítva két és fél éven belül már pont került a felülvizsgálatra is.
