Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy család azért vásárolta meg a háromlakásos társasháztól az épület tetőterét, hogy abban lakást alakítson ki. Az építési engedélyt megkapva, elkezdte az építést, de eltért az eredeti tervtől. A födém nem 50 centiméter, hanem 70 centiméter vastag lett, így az új erkély 44 centiméterrel lejjebb került a meglévőktől. Miután az építtető módosító engedélyt kért az építésügyi hatóságtól, azt az eredeti tulajdonosok nem írták alá. Azzal érveltek, hogy a galéria nagyobb az engedélyezett 30 négyzetméteresnél, hiányzik a födém hangszigetelése, az erkélyek alsó szélének szintje eltér a meglévő erkélyekétől és ez rontja a ház esztétikai megjelenését.
A másodfokú építési hatóság megsemmisítette az elsőfokú hatóság engedélyét és a jegyzőt fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatására utasította. Az eredeti tulajdonosok megtagadták hozzájárulásukat a fennmaradási engedély kiadásához. Ekkor kezdődött a per.
Az elsőfokú bíróság ítéletével pótolta a többi tulajdonos jognyilatkozatát. Indoklása szerint a jognyilatkozat megtagadásával joggal való visszaélést követtek el, hiszen kifejezetten beépítés céljára adták el a tetőteret, a tervekhez és azok módosításához hozzájárultak. A szakértő véleménye szerint az általuk kifogásolt kivitelezési hibák nem állnak fenn, az építkezés nem okozott értékcsökkenést és nem zavarja indokolatlanul a lakásuk használatát. Az eredeti lakók fellebbeztek, és a másodfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett. A tetőtér megvásárlója a kivitelezés során eltért az eladók által ismert és elfogadott tervektől, ezzel megszegte a szerződést, szerződésszegésére pedig nem alapíthat jogot, nem kérheti, hogy a bíróság ítélettel pótolja az eladók hozzájárulását az eredeti tervtől eltérő tervekhez. A tervmódosításhoz való hozzájárulás szerződéses nyilatkozat, amelyet a bíróság akkor sem pótolhat, ha az hátrányos az építkezőre.
Az ügy felülvizsgálatra került a Legfelsőbb Bírósághoz, amely az elsőfokú ítéletet hagyta helyben. Kifejtette, "hogy az eltéréseket - amelyekhez az eladók nem járultak hozzá - műszaki és építészeti előírások indokolták, így önmagukban nem értékelhetők felróható magatartásként, illetve szerződésszegésként. Ugyanakkor különös méltánylást érdemlő körülmény az, hogy családjának lakhatása most már kizárólag a perbeli ingatlanban oldható meg, ehhez elengedhetetlen a jogerős fennmaradási engedély kibocsátása, amelynek csupán az alperesek hozzájárulása az akadálya. A födémből kihagyott hangszigetelés következménye pedig - az elsőfokú eljárásban beszerzett szakvéleményből megállapíthatóan - nem jelentős".
