Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete kimutatása szerint 2008-ban 130 ügyben kellett fizetnie az egyesületnek, összesen 348 millió forintot. Ebből ingatlan-adásvétel és ehhez kapcsolódó illetékprobléma miatt 57 ügyben történt kárkifizetés.
Az ingatlanjog.hu honlapon olvasható beszámoló szerint az ügyvéd az adásvétel során akár az eladónak, akár a vevőnek okozott kárért felelősséggel tartozik. (Az említett kárszám azért is érdemel figyelmet, mivel az egyesület biztosítási gyakorlatában - megalakulása óta - büntetőügyben eljáró ügyvéd magatartása miatt kár kifizetésére nem került sor.)
Léteznek az ingatlan-adásvételi szerződésekhez kapcsolódó tipikus műhibák. A leggyakoribb a tulajdoni lap hiánya, illetve az, hogy nem friss tulajdoni lap alapján történt a szerződés megszerkesztése. Ez utóbbi miatt előfordul, hogy időközben végrehajtási jogot jegyeztek be az ingatlanra, a tulajdoni lapra más személy volt tulajdonosként bejegyezve, mint a szerződő fél, illetve a szerződő fél csak részben volt tulajdonosa az ingatlannak. Arra is több példa akadt, hogy a szerződés aláírása és az ingatlan-nyilvántartáshoz történő benyújtása közötti időben történt változás a tulajdoni lapon.
Másik tipikus műhiba, amikor az ellenjegyzés szabályait szegi meg az ügyvéd. Ebbe a körbe tartozik az, amikor nem győződött meg az aláíró személyazonosságáról, olyan szerződést ellenjegyzett, amelyet nem a panaszolt ügyvéd készített, illetve a szerződő felek nem okiratot ellenjegyző ügyvéd előtt írták alá a szerződést.
A Magyar Ügyvédi Kamara egy 2007-ben született szabályzata arról rendelkezik, hogy ingatlan tulajdonjogát érintő okiratot csak olyan ügyvéd jegyezhet ellen, aki minősített elektronikus aláírási joggal rendelkezik. E szabályzat hatálybalépésétől kezdődően minősített aláírási joggal nem rendelkező ügyvéd az ingatlan-nyilvántartásba benyújtandó kötelező ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó okiratot nem szerkeszthet. Emiatt azonban fegyelmi eljárás még nem indult.
Társasházi ügyekben gyakori a kárbejelentés azért, mert a szerződés elkészítése és a társasház alapítása közti időben változások történnek és a társasház építésekor megszerzett eszmei tulajdoni hányad - majd a megvalósult társasházi egység - nem minden esetben azonos, ami több esetben az okiratot szerkesztő ügyvéd felelősségét is felveti.
A biztosítóegyesület gyakorlatában ismételten előforduló esetek között szerepel a tehermentesítés is. A visszatartott vételárrészlet kifizetése előtt eljáró ügyvéd nem győződött meg arról, hogy a tehermentesítés ténylegesen megtörtént-e, illetve a teher törléséhez szükséges engedélyt a jogosult ténylegesen kiadta-e.
