Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ügy 2002-ig nyúlik vissza, akkor határozta el magyarországi kft.-jének megszüntetését az azt alapító két német cég. A végelszámolás lezajlott, a végelszámoló a tulajdoni hányad - 83-17 százalék - arányában kifizette a tulajdonosoknak a vagyonból rájuk eső részt. A megszűnt cég társasági szerződésének volt egy olyan pontja, amely később vált érdekessé, ez pedig így szólt: "A felmerülő jogvitákat a felek békés úton rendezik. Ha a vita nem oldható meg, úgy a tagok alávetik magukat a Magyar Gazdasági Kamara mellett működő állandó választott bíróság hatáskörének, amelynek határozata végérvényes." Mielőtt a végelszámolás lezárult volna, egy hitelező - még 2003-ban - felszámolást kezdeményezett a kft. ellen, mivel az nem fizette ki neki a mintegy 5,5 millió forintos tartozását. A felszámoló megkereste a német cégek kézbesítési megbízottját - egy magyar ügyvédet -, aki elzárkózott a fizetéstől. Miután a felszámoló a pénzt nem tudta behajtani, 2007-ben lezárta az ügyet.
A felszámolást kérő cég ezt követően - az idézett társasági szerződési passzusra hivatkozva - a választott bírósághoz fordult. Úgy vélte, hogy a két tulajdonos jogszerűtlenül vette fel a vagyonból rá jutó részt, őt abból kártalanítani kell. A választott bíróság a kézbesítési megbízottnak küldte el a keresetlevelet, aki közölte, hogy azt továbbította a volt tulajdonosoknak, és kérte, hogy a jövőben a választott bíróság közvetlenül nekik továbbítsa az iratokat, mivel az ő funkciója megszűnt.
A választott bíróság 2008 tavaszán megítélte a kért összeget a felszámolást kezdeményező cégnek, viszont a két korábbi tulajdonos a rendes - állami - bírósághoz fordult, kérve az ítélet érvénytelenítését. Két érvük volt: az iratokat, idézéseket nem kapták meg, illetve a választott bíróságot a belső vitáikra kötötték ki, itt pedig egy külső vitáról van szó.
A Fővárosi Bíróság helyesnek ítélte a választott bíróság döntését. Szerinte a társasági jogvitákra szólt a választott bírósági kikötés, a perben pedig az szerepelt. Ami pedig a kézbesítési megbízottat illeti, nem volt adat arra, hogy a cég megszűnésével az ő funkciója is megszűnt volna. Ő maga az első iratot kézbesítette a volt tulajdonosoknak, így ők tudták, hogy per folyik ellenük.
Az ügyet felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság. Ez a bírói fórum éppen ellentétes álláspontra helyezkedett. Az első iratot követő többinek a kézbesítését nem tudta bizonyítani a választott bíróság. Nem érkezett vissza térti vevény, és a belső nyilvántartás sem utalt arra, hogy a címzettek megkapták a küldeményeket. A kézbesítési megbízott feladata pedig a céggel együtt megszűnt. Így a további érvénytelenségi okokat - például azt, hogy az adott ügyben a választott bíróságnak volt-e egyáltalán hatásköre - a legfőbb bírói fórum már nem is vizsgálta, hanem a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, a választott bíróság ítéletét pedig érvénytelenítette.
