Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tanulmány a Pécsi Ítélőtábla honlapján olvasható, a szerzője pedig Lábady Tamás. A bíró - aki korábban alkotmánybíróként is tevékenykedett - előbb az egybehangzó ítéleteket ismerteti. Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó köztér nem idegeníthető el, így ezt a problémát úgy oldotta fel az önkormányzat, hogy a tér felülete maradt az ő tulajdonában, míg az alatta levő terület - önálló helyrajzi számon - a vállalkozóé lett, az ott általa megépített mélygarázzsal együtt, a tér felszínére pedig használati jogot engedett a cégnek az önkormányzat. A bíróságok a közterület - a forgalomképtelen törzsvagyon - fogalmát kiterjesztően értelmezték, tehát nemcsak a felszínre, hanem az alatta lévő területre is alkalmazták, és ezt vitatja a szerző.
"A forgalomképtelen állami és önkormányzati tulajdonban levő javak hasznosítási jogának átengedése több módon is történik. A legáltalánosabbak: a hasznosítási jog gyakorlásának átengedése állami/önkormányzati többségi részesedéssel működő gazdasági társaság számára koncessziós szerződéssel, vagy az utóbbi időben terjedőben levő és az Európai Unió által is kiemelt jelentőségűnek minősített ppp (public private partnership)-konstrukcióval. A hasznosítási jog átengedésének ezek a formái kötelmi jogi konstrukcióval, szerződés útján valósulnak meg, és a hasznosítási jog jogosultjának helyzete ezekben az esetekben a tulajdonoséhoz közelít" - állapítja meg Lábady Tamás.
Ezek után felteszi a kérdést, hogy a más országokban a repülőterek betonjai alá épített javítóműhelyek vagy a városok terei, parkjai alá épített éttermek - amelyek magántulajdonban vannak - miképpen egyeztethetők össze a köztulajdon védelmével. Utal arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan "síkban" jelenik meg, de nem vitatja az ítéletek megállapításait, hogy a földtulajdon vertikálisan - a sík fölé és alá - is kiterjed. "A köztereket azonban kizárólag a síkbeli kiterjedés jellemzi. A Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint a tér: épületekkel körülvett (széles) közterület (a rajta levő műtárgyakkal együtt). Az önkormányzati törvény 79. §-ának (2) bekezdése a) pontja értelmében az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó tulajdoni tárgyak közül forgalomképtelenek a terek, de ez a forgalomképtelenség értelemszerűen csak a közterület síkbeli kiterjedésére, az épületekkel körülvett földfelszíni területre vonatkozik" - áll a tanulmányban. Így a jog az épületekkel körülvett közterületi földfelszínt védi. A szerző álláspontja szerint a bíróságok az önkormányzati törvény idézett előírását kiterjesztően értelmezték, amikor semmisnek mondták ki az önkormányzat és a magáncég szerződését.
