A történet 2004-ben kezdődött, amikor az üzletkötőt - ügynököt - foglalkoztató bank egyesült egy másik bankkal. Az új munkaadó - csoportos létszámleépítés keretében - a szóban forgó ügynöknek is felmondott, de egyúttal felajánlotta, hogy vállalkozóként továbbra is járhatja a postákat és ott értékesítheti az új bank termékeit. Az ügynök kiváltotta az egyéni vállalkozói igazolványt és megvásárolta az addig használt céges gépkocsit. Ugyanazt tette, mint addig, sőt a főnöke is ugyanaz a személy maradt. Helyettesítéséről a főnöke gondoskodott. A megbízási díja 425 ezer forint plusz áfa lett, ami a költségeket is tartalmazta.
A bank a megbízási szerződést 2006 januárjában megszüntette, de egyúttal közölte az ügynökkel, hogy az internetről letölthető űrlapon pályázhat az állásra. Az ügynök a pályázatot benyújtotta, de nem nyerte el a munkát, mivel nem volt felsőfokú végzettsége. Az ügynök a munkaügyi bírósághoz fordult, kérve, hogy az minősítse munkaszerződéssé a megbízási szerződést, és mondja ki, hogy azt a bank indoklás nélkül, jogellenesen mondta fel. A bíróság ezt meg is tette, és előírta, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig jár a munkabér az ügynöknek.
A bank fellebbezett az ítélet ellen, de ott sem járt sikerrel. Ezután felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól. Egyebek mellett arra hivatkozott, hogy jogában áll egyes tevékenységeket kiszervezni és azokat vállalkozókkal végeztetni.
A legfőbb bírói fórum megállapította, hogy a bíróságok - a felülvizsgálati kérelemben foglaltaktól eltérően - nem a kiszervezés lehetőségét vonták kétségbe, hanem jogszabálysértés nélkül arra utaltak, hogy az nem jelentheti a munkavállalóknak a Munka törvénykönyvében biztosított garanciális jogai csorbítását.
Alaptalanul hivatkozott a bank a felülvizsgálati kérelmében arra a körülményre is, hogy az ügynöknek lehetősége volt egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére, ami a munkaviszony mellett nem biztosítható. A munkaviszonyban történő alkalmazás melletti további foglalkoztatást a Munka törvénykönyve sem zárja ki, így ezen körülmény sem alapozhatja meg önmagában a banknál fennálló jogviszony megbízási jogviszony jellegét.
A felek között létrejött jogviszony típusát a tényleges munkavégzés jellegére, a Munka törvénykönyvében meghatározott jogokra és kötelezettségekre tekintettel kell megítélni. A megbízási szerződésnek nevezett, de a munkaviszonyra jellemző minősítő jegyekkel megvalósult jogviszony - a szerződés elnevezése ellenére - munkaviszonynak minősül. A Legfelsőbb Bíróság itt a Munka törvénykönyve 75/A. § (2) bekezdésére és korábbi bírósági döntésre (BH. 2002. 504., 576. EH.) hivatkozott. Ezen nem változtat, ha a munkavállaló az általa ellátott feladatok által megkívánt mértékben és módon bizonyos önállósággal végzi a tevékenységét. Kimondta a felülvizsgálati bíróság azt is, hogy a munkáltató bank indoklás nélkül szüntette meg a felperes munkaviszonyát, az intézkedése emiatt jogellenes. Az ügy végére idén márciusban került pont.
