Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közraktárak a rendszerváltás után jutottak szerephez. A hatályos szabályozást a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény tartalmazza, addig a régi kereskedelmi törvény, az 1875. évi XXXVII. törvény volt használatban. Aki árut tesz le a közraktárban, az díjat fizet az elhelyezésért, erről szerződést is köt a közraktár és a letevő. Ebben - egyebek mellett - szerepel az áru értéke, amely azonban csak arra szolgál, hogy elveszése vagy megrongálódása esetén addig az összegig feleljen a közraktár. A letevő közraktári jegyet kap az áruról, ennek két szelvénye - áru-, illetve zálogjegy - van. Az árut az kapja meg, aki mindkét jegyet bemutatja a közraktárban. Miután a jegy forgatható, a közraktár csak azt ellenőrzi, hogy a forgatások zárt láncot alkotnak-e, vagyis a bemutató jogszerűen jutott-e a dokumentumhoz. Némi jogi okfejtés: a közraktári jegy kettős jogi természete abban fejeződik ki, hogy - a legtöbb értékpapírtól eltérően - konkrét árucikkek feletti rendelkezési jogosultságot jelent, ugyanakkor azonban átruházását követően értékpapírként is viselkedik, és az alapügylettől bizonyos mértékig elszakad. Ebből következik, hogy a közraktári jegy jóhiszemű megszerzőjével szemben nem hozhatók fel a közraktár és a letevő jogviszonyából eredő kifogások, csupán azok, amelyekről a jegy megszerzője magából az értékpapírból tudomást szerezhetett (BH 1996/192. számú jogeset). Miként alakul a közraktárban elhelyezett árucikkek tulajdonjogi helyzete? Az áru nem kerül a közraktár tulajdonába, csak birtokába, annak kiadására letéteményesként bármikor késznek kell lennie (BH 1997/244. számú jogeset). Ugyanakkor a közraktározási ügylet fennállása alatt a közraktárban elhelyezett árut a letevő vagyonában a közraktári jegy fogja helyettesíteni, hiszen az ellene indult végrehajtási eljárásban a közraktárban elhelyezett áru nem, csak a közraktári jegy foglalható le. A közraktárban elhelyezett áru a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz sem tartozik.
A közraktári jegy ellenében maga a közraktár általában annak kétharmadáig, míg a bankok 50-70 százalékáig adnak rövid lejáratú hitelt. A kölcsön lejárata nem eshet későbbi időpontra, mint a közraktári szerződés lejárata. A konstrukció előnye, hogy a pénzintézet nem végez az adós gazdálkodására vonatkozó, részletes hitelbírálatot, hanem csupán a fedezet meglétét, érvényesíthetőségét vizsgálja. A pénzintézetek nem minden esetben fogadják be a közraktári jegyet, maguk is vizsgálják azt, hogy az elhelyezett áru előreláthatólag értékesíthető lesz-e, ha ez szükségessé válik. Az ilyen hitelezésnél előnyt élveznek a tőzsdei áruk. Azt, hogy ezenkívül milyen árucikkeket fogadnak be, a pénzintézetek üzletszabályzata határozza meg.
