Egy magyar kamion még 2002 szeptemberében 52 ezer euró értékű, 117 darab tévékészüléket szállított itthonról Franciaországba. A sofőr megállt éjszakázni egy elhagyatott helyen Csehországban. Arra ébredt, hogy fekete egyenruhát viselő, magukat vámosoknak mondó személyek követelik tőle a kocsi kulcsait és okmányait, valamint a fuvarlevelet. Miután ezt megkapták, beültették a megkülönböztető és más hivatalos jelzés nélküli kocsijukba, elvitték egy darabig, majd kitették az út szélén. Egy arra járó magyar kamionos vette fel, és csak ezt követően tett bejelentést a cseh rendőrségen.
A feladónak - a tévékészülékek magyar tulajdonosának - volt biztosítása, és ez alapján az ellopott áru 80 százalékát - bő 10 millió forintot - meg is kapta a biztosítótól. A biztosító viszont a fuvarozótól követelte az általa kifizetett összeget. A fuvarozó arra hivatkozott, hogy a nemzetközi egyezmény alapján mentesül a kártérítési felelősség alól, mivel a kár bekövetkezését nem háríthatta el és az a tevékenységi körén kívüli okból keletkezett.
A biztosító a bírósághoz fordult. Az első eljárást a másodfokon eljárt táblabíróság 2006-ban megsemmisítette, majd a biztosító követelését megítélte az első- és a másodfokú bíróság is. A másodfokon eljárt táblabíróság kifejtette, hogy a bűncselekmény elkövetése önmagában nem jelenti feltétlenül azt, hogy - annak következtében - az áru fuvarozás során történő elvesztése elkerülhetetlen, elháríthatatlan volt. A gépkocsivezető ugyanis az áru jogtalan eltulajdonítását elháríthatta volna, amennyiben a zárt járműből történő kiszállás előtt a vele szemben fellépők hivatali minőségét ellenőrzi, ha megtagadja a gépjármű iratainak, kulcsainak átadását, a hivatali jelzés nélküli autóba való beszállást, ha megjegyzi annak rendszámát, ha az áru eltulajdonításának észlelését követően nyomban megteszi a szükséges intézkedéseket és értesíti a saját felettesét, illetve a rendőrséget és igénybe veszi az őt felvevő magyar gépkocsivezető segítségét. A bizonyítékok alapján az is kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a gépkocsivezetővel szemben - az áru eltulajdonításakor - erőszakot nem alkalmaztak. (Ezért van szó az iratokban végig eltulajdonításról - lopásról -, nem pedig rablásról.)
A fuvarozó a Legfelsőbb Bírósághoz beadott felülvizsgálati kérelemben azt írta, tekintettel az éjszakára, az elhagyatott helyszínre, az együttesen fellépő személyek félelmet keltő öltözetére, fellépésére, a gépkocsivezetőtől nem volt elvárható, hogy életének, testi épségének veszélyeztetése árán kísérelje meg az áru eltulajdonításának megakadályozását. Az sem róható a terhére, hogy a bűncselekmény elkövetését követően szégyenkezése miatt - nem azonnal értesítette a felettesét.
A Legfelsőbb Bíróság azonban a jogerős bírósági ítéletben foglaltakkal értett egyet, így a fuvarozónak ki kell fizetnie a biztosítót. A végső döntés idén március végén született meg.
