Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyetem több karon szüntette meg professzorok közalkalmazotti jogviszonyát azzal az indokkal, hogy elmúltak 65 évesek, de a rektor nem volt következetes, mivel egyes karokon valamennyi, míg másokon csak néhány olyan egyetemi tanárt mentett fel, akik betöltötték az említett életkort. Az egyik felmentett egyetemi tanár a munkaügyi bírósághoz fordult. Az esetet a Jogesetek Magyarázata című folyóiratban ismerteti és látja el kritikával Petrovics Zoltán.
A felsőoktatási törvény szerint az egyetemi tanár addig viselheti ezt a címet, amíg attól a köztársasági elnök fel nem menti. A professzor ezt úgy értelmezte, hogy a közalkalmazotti jogviszonya alól is csak az őt kinevező köztársasági elnök mentheti fel, míg az egyetem úgy vélte, hogy az egyetemi tanári cím és a foglalkoztatás - mint jogviszony - elválik egymástól, és ez utóbbit a munkáltató megszüntetheti. Attól az illető még használhatja az egyetemi tanári címét, hiszen azt a köztársasági elnök nem vonta vissza.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a közalkalmazotti jogviszony és az egyetemi tanári cím viselésére való jogosultság kettéválik. A köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogköre csupán az egyetemi tanári cím odaítélésére, illetve megvonására terjed ki, azonban nem terjed ki sem a jogviszony létesítésére, sem pedig annak megszüntetésére. Ez utóbbiak a munkáltatói jogkör gyakorlójának - ebben az ügyben az egyetem rektorának - a hatáskörébe tartoznak. Vagyis az egyetem nyerte meg a pert első fokon.
A professzor fellebbezett. A másodfokon eljárt megyei bíróság szerint különbséget kell tenni az egyetemi tanári munkakörből történő felmentés (a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése) és az egyetemi tanári cím alóli felmentés között. A rektor általi felmentéssel a professzor közalkalmazotti jogviszonyát megszüntették, ezzel egyetemi tanárként történő foglalkoztatása megszűnt. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a professzort az őt megillető egyetemi tanári cím alól is felmentették volna. Ez utóbbira ugyanis csak a köztársasági elnök lenne jogosult.
A felperes professzor felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól. A legfőbb bírói fórum megállapította, hogy a professzor felülvizsgálati kérelme alapos, ezért a másodfokú ítéletet - az elsőfokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezte. A részítélet szerint a felperes felmentése jogellenes volt, ebből következően a Legfelsőbb Bíróság - figyelemmel arra, hogy a professzor a határozathozatal napjáig még nem töltötte be a hetvenedik életévét (a felsőoktatási törvény szerint eddig lehet valaki aktív egyetemi tanár) - elrendelte az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását, az elsőfokú bíróságot pedig az összegszerűség megállapítására új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (A professzor az elmaradt járandóságát is követelte.)
A szerző ezzel a döntéssel vitába száll, és az alsóbb bírói fórumok döntésével ért egyet.
