Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tulajdonos irodaházának villámvédelmi, tűzvédelmi és érintésvédelmi méréseinek elvégzésére kötött szerződést a vállalkozó, úgy, hogy a méréseket 4950 számítható mérőponton végzi el. A vállalási ár bruttó 5 483 940 forint volt, ebben szerepelt 10 százalék tartalék keret is. A szerződés mellékletében - a korábban felvett jegyzőkönyvek alapján készített lista szerint - meghatározták a mérőpontok számát és a mérőpontok elszámolási díjait.
A vállalkozó határidőre elkészült a munkával, viszont két számlát állított ki. Az egyiket a szerződés szerinti 5 483 940 forintról, míg a másikat 1 817 952 forint pótmunkáról. Állítása szerint a mérőpontok száma nem 4950, hanem 7112 darab volt. Ezt azzal indokolta, hogy az irodaház két szintjét a korábbi mérés óta felújították, illetve beépítették a tetőteret is.
A megrendelő egyik számlát sem fizette ki, így a vállalkozó fizetési meghagyást kezdeményezett. Az eredeti összeget a megrendelő nem vitatta, az jogerős lett, viszont a pótmunka díja per tárgyává vált.
Az elsőfokú bíróság szakértőt akart kirendelni a mérőpontok számának a meghatározására, de annak díját a vállalkozó nem előlegezte meg. "A releváns tények megállapítása szakkérdés, s a felperes (a vállalkozó) állításai igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján bizonyíthatók, mely ismeret birtokában tehette volna a bíróság vizsgálata tárgyává, hogy a felperes által megjelölt munkák valóban pótmunkának minősülnek-e s azokat a felperes elvégezte-e, illetve milyen összegű a pótmunkák ellenértéke." Az idézett érvre is hivatkozva az elsőfokú bíróság elutasította a vállalkozó keresetét.
A másodfokú bíróság hasonló ítéletet hozott. Ebben szerepel az is, hogy a szerződés szerint a pótmunkához módosítani kellett volna a szerződést, amire nem került sor. A pótmunka bizonyítása a vállalkozó dolga, ha ezt nem teszi meg, akkor a bíróság nem dönthet másképpen, mint hogy elutasítja a keresetét. Idézet az ítélet indoklásából: "A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság feladata annak megítélése, hogy valamely releváns tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez szükség van-e olyan különleges szakértelemre, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A tárgyalási jegyzőkönyvből kitűnően az elsőfokú bíróság arról is tájékoztatta a felperest (vállalkozót), hogy a releváns tények megállapítása szakkérdés, és erre figyelemmel elektronikai szakértő kirendelésének mellőzése terhével felhívta a szakértői díj megelőlegezésére."
