Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tulajdonos télen csak temperálta a lakást a radiátoros gázfűtéssel, nem lakott ott, így a gázszolgáltató hiába küldte az adott címre a 35 ezer forintos számlát, majd a fizetési felszólítást, nem reagált rá. A levelek "címzett ismeretlen" jelzéssel mentek vissza. Erre a szolgáltató 2005. február elején leszerelte a gázórát. Néhány héttel később a lakás felügyeletével megbízott személy észlelte a beázást, a kihívott szakértő a fűtési rendszer elemeként működő flexibilis cső kiszakadásával magyarázta azt. A tulajdonos 2 millió forint előleget adott egy cégnek a lakás rendbetételére, majd beperelte a gázszolgáltatót. Az első- és a másodfokú bíróság is fele-fele arányban osztotta meg a kárt a tulajdonos és a gázszolgáltató között, majd a Legfelsőbb Bíróság visszaadta az ügyet a megyei bíróságnak azzal, hogy a szolgáltató a fizetési felszólítást nem szabályszerűen kézbesítette. A megismételt eljárásban a bíróság megállapította, hogy a szabálytalan kézbesítés miatt a szolgáltató nem kapcsolhatta volna ki a gázt, viszont a tulajdonos nem tudta bizonyítani, hogy elfagyás miatt szakadt ki a flexibilis cső. A szakértő is csak arra a következtetésre jutott, hogy a cső akár a megfagyott víztől, akár anyaghiba miatt is tönkremehetett. Így a megyei bíróság elutasította a kártérítési igényt.
A lakástulajdonos felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól, amely helyben hagyta az ítéletet. A tulajdonosnak kellett volna bizonyítania - miután neki állt érdekében - azt, hogy a beázást a cső elfagyása okozta. Miután ezt nem tette meg, a kár egyedül az övé.
