Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor 1997-ben megszületett az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény, sok takarítónő váltotta ki a kék könyvet, foglalkoztatóik pedig ragasztgatták azokba a közteherjegynek elnevezett bélyegeket. Szóval sikerült adózottá tenni az addig anélküli jövedelmet. De nem élnénk Magyarországon, ha nem jöttek volna a kiskapusok, akik folyamatosan foglalkoztatták az építkezéseken a kiszolgáltatottakat a kiskönyvekkel. Hogy még olcsóbban megússzák, a bélyegeket eltűnő tintával írták felül, így azokat többször is használni lehetett, a lebukás veszélye nélkül. Az állam múlt év végén - képmutató módon - egyszerűsítésnek nevezte a parlamenttel éppen hogy csak elég igennel elfogadtatott törvényt, amely "az egyszerűsített foglalkoztatásról" címet viseli és idén április 1-jén lépett hatályba. Lássuk, mi lett egyszerűbb a takarítónő legális - adózott - szférában tartásánál április 1-jétől. Addig elég volt havonta-kéthavonta elmenni a postára közteherjegyért, beragasztani és felülírni azt. Mostantól minden takarítás előtt fel kell hívni a 185-ös telefonszámon a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő ügyfélszolgálatot. Itt meg kell adni a takaríttató és a takarító adatait, a munkavégzés helyét, majd a bejelentő kap egy regisztrációs számot. Az ügyfélszolgálat végig felveszi a beszélgetést, az adatokból pedig elektronikus dokumentumot készít, amelyet azonnal továbbít az APEH-nak. A második lépés az, hogy a következő hónap 12. napjáig át kell utalni az adóhatóság megfelelő számlájára a kifizetett bér 30 százalékát (a legdrágább közteherjegy 1100 forintba került). Végül január 12-ig be kell vallani az éves egyszerűsített foglalkoztatást. Csak hogy lássék az állam egyszerűsítésre törekvése: ez utóbbi papíron is megtehető, nem csak elektronikusan.
