Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A főváros XX. kerületében 2000-ben kezdték el árusítani és építeni azt a 72 lakásos társasházat, amelynek a kálváriája a mai napi húzódik. A ház építtetője - vélhetően finanszírozási nehézségei miatt - néhány lakást többször is eladott, ráadásul a többes eladásokat sikeresen bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba. Az ügyet nehezíti, hogy a földhivatali bejegyzéseket rangsortöréssel végezte el a hivatal, ami azt jelentette, hogy a tulajdonosok tulajdonjogát nem az adásvételi szerződésük beadásának a sorrendjében, hanem a sorrendet megtörve jegyezte be, így nehezítve meg az igazi tulajdonosok megállapítását - mondta el a Napinak a ház jogi képviselője, Novák Andrea ügyvéd. A földhivatal ennek alapján viszont megtagadta a társasházi alapító okirat bejegyzését. Az ügyvéd szerette volna elérni, hogy a szerinte hibázó földhivatal korrigálja a rangsortöréseket, rendbe téve ezáltal a tulajdonviszonyokat. A földhivatali bejegyzéseknél ugyanis azért lenne fontos a sorrend megállapítása, mert ugyanarra a lakásra beadott több adásvételi szerződés esetén az szerez tulajdonjogot, akinek a bejegyzési kérelme rangsorban előbb érkezik be a földhivatalhoz, így a később beadott tulajdonjog iránti kérelmet a földhivatalnak el kellett volna utasítani az ügyvédnő szerint. A fellebbezési kérelmet azonban az illetékes másodfokú hatóság, a Fővárosi Földhivatal elutasította, mivel lejárt a törvényes fellebbezési határidő. Kőszegi Gábor, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal hivatalvezetője szerint hivataluk nem jegyezhetett be több tulajdonost is ugyanarra a lakásra, mivel jogilag ezek a lakások nem is léteztek. A beadott szerződések a telek tulajdoni hányadaira szóltak, amelyekben a lakások csak megközelítőleg meghatározva szerepeltek, így azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy esetleg ugyanazt többször is eladták. Ha a már létrehozott társasház albetéteit értékesítik többször, az azonnal kiderült volna, de itt a ház megalapítása sem történt meg. Az érintetteknek megvolt a lehetőségük arra, hogy időben lépjenek, fellebbezzenek a szerintük jogsértő állapot ellen, tehát inkább az a kérdés, miért nem tették ezt meg.
Az ügyvédnő a fellebbezés elutasítása után, 2009 áprilisában fordult az ügyészséghez egy kérelemmel, hogy ügyészi óvást indítsanak el a földhivatal jogszabálysértő bejegyző határozatai ellen. Az ügyészség szóvivője, Skoda Gabriella lapunknak azonban egyelőre annyit mondott, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel még nem tudták eldönteni, hogy igényel-e ügyészségi intézkedést. Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható döntés, azt mondta: nincs ilyen esetekben határidő, de az ügyészség a többi feladata mellett igyekszik minél gyorsabban végezni.
Kőszegi szerint viszont hiába lesz ügyészségi határozat, az rájuk nézve nem kötelező érvényű, bár figyelembe vehetik. A földhivatal vezetője szerint igazából két lehetőségük van a jelenlegi telektulajdonosoknak. Az első az, hogy mindent visszaállítanak az eredeti állapotba és újból bejegyeztetik a szerződéseket. Ez a gyorsabb megoldás lenne, ehhez azonban a lakók 100 százalékos egyetértése kell, ami általában nem szokott meglenni. Ráadásul ebben az ügyben az építtető már felszámolási eljárással meg is szűnt. A másik megoldás egy bírósági peres eljárás lehet, amelynek során a bíróság ítéletben dönt a társasház bejegyzéséről, illetve hivatalból elkészíti a társasház alapító okiratát is. Ez azonban évekbe telhet, ha egyáltalán sikerül.
