Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament által múlt év december 14-én elfogadott törvény két részből áll: az első magánnyugdíj-biztosító részvénytársaságokba olvasztaná be a mai magánnyugdíjpénztárakat, illetve létrejönnének a járadékszolgáltatók. A második rész szól a járadék meghatározásáról. A köztársasági elnök zömében az első részt kifogásolta, amikor normakontrollt kért, a járadékkal kapcsolatosan annyi volt a kifogása, hogy a pénztári törvény négy járadéktípusával szemben az új jogszabály csak kettőt nevesít.
A kérdés az, hogy ha a felülvizsgálat elhúzódik, akkor a jelenlegi szabályok szerint lehet-e járulékot fizetni. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény V. fejezete szabályozza a pénztári szolgáltatásokat. A 28. §-a kimondja, hogy a pénztár egyösszegű kifizetést teljesít annak a pénztártagnak a kérésére, akinek a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. A 180 hónap (15 év) 2003. első napján jár le az első pénztárak megalakulásától, így akkortól lesz aktuális az egyösszegű helyett a járadékfizetés. Valójában azonban jelenleg, sőt eddig is lehetett volna járadékot kérni, hiszen a törvény kimondja, hogy ha a pénztártag nem az egyösszegű kifizetést kéri, részére járadékszolgáltatást kell megállapítani.
A pénztár a járadékot vagy maga folyósítja vagy pedig biztosítóintézettől vásárolhatja azt. A járadékszolgáltatás megállapítása az egyéni számla egyenlegének - aktuáriusi (biztosításmatematikai) módszerek alapján - a pénztártag által választott életjáradékra való átváltásával történik. A járadék megállapításánál alkalmazott egységes halandósági táblában a férfiak és a nők halandóságát egyaránt figyelembe kell venni. A pénztár tagságára és halandósági viszonyaira vonatkozóan a pénztárnak évente biztosításmatematikai statisztikai jelentést kell készítenie a felügyelet (PSZÁF) részére. A pénztárnak a pénztárra vonatkozó biztosításmatematikai statisztikai jelentéseit figyelembe kell venni az aktuáriusi számításoknál. A halandósági tábla összeállításának és alkalmazásának feltételeit, valamint a biztosításmatematikai statisztikai jelentés szabályait a kormány rendeletben határozza meg. Ugyancsak kormányrendeletnek kell tartalmaznia a szolgáltatási szabályzat részletes előírásait. A pénztár szolgáltatási tevékenységét a felügyelet által jóváhagyott szolgáltatási szabályzat alapján kezdheti meg. A pénztár által folyósított járadékot is tartalmazó szolgáltatási szabályzatot a felügyelet a meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi. A pénztári törvényből idézett legfontosabb járadékszolgáltatási szabályokból kitűnik, hogy máig hiányzik az említett kormányrendelet, így eddig egy pénztár sem készített szolgáltatási szabályzatot. Viszont ha a rendelet - akár a felülvizsgálat alatt álló törvénybe foglalthoz hasonló tartalommal - elkészülne, nem lenne akadálya a szolgáltatásnak pénztári keretben sem.
