Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkavállaló gőzturbinaházat állított össze hegesztéssel, úgy, hogy a munkadarabot daru tartotta munka közben. Még csak "heftelte" az egyik alkatrészt, amikor a munkatársa el akarta vinni darut, amin összeszólalkoztak, és a későbbi károsult a daru irányító kapcsolóját földhöz vágta. Ezt a munkatársa úgy értelmezte, hogy elviheti a darut, amit meg is tett. Miután a hegesztés alatt álló munkadarabot ezután nem fogta semmi, az leesett, és úgy összetörte a dolgozó egyik lábát, hogy azt térd alatt amputálni kellett.
A megye székhelyén működő munkaügyi bíróság a károsultnak - különféle címeken - megítélt közel 3 millió forintot. Például 265 ezer forintot lábprotézisre, gépjármű-használati járadékra pedig 829 ezret kellett fizetnie a munkaadónak. A károsult 6,5 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, a munkaügyi bíróság viszont csak 4 milliót ítélt meg, mivel véleménye szerint 20 százalékban a munkavállaló is hozzájárult a baleset bekövetkeztéhez, mert tudnia kellett volna, hogy a rögzítés nélküli munkadarab leeshet. Ugyanakkor a munkaadó nem készített szerelési utasítást a gőzturbinaház összehegesztéséhez. A nem vagyoni kártérítés a megnehezült életvitel "ellenértéke".
Az ítélet ellen a munkaadó és a munkavállaló is fellebbezett a megyei bírósághoz. Ez csak annyiban változtatta meg az ítéletet, hogy a protézisért járó kártalanítást 96 ezer forintra csökkentette, a 20-80 százalékos kármegosztással és a 4 millió forintos nem vagyoni kárral egyetértett. Ugyanezt az ítéletet hagyta helyben a Legfelsőbb Bíróság is, amelytől mind a két fél felülvizsgálatot kért.
