Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy Csongrád megyei részvénytársaság úgy módosította az alapszabályát, hogy ha valamely részvényese nem adásvétel útján - de élő személyek között - akarja átruházni a részvényét (például elajándékozná, elcserélné vagy apportálná azt), akkor megvételre fel kell ajánlani az értékpapírt az rt. részére. Ezt a vételi jogot a társaság névértéken gyakorolhatja. A közgyűlésen az egyik részvényes nemmel szavazott e módosítás ellen, mivel szerinte ilyen vételi jog nem köthető ki, és a részvényesre hátrányos lehet a névértéken történő visszavásárlás is.
Az első fokon eljárt megyei bíróság hatályon kívül helyezte a szóban forgó közgyűlési határozatot. Egy részvénytársaság ugyan korlátozhatja a részvényei forgalmát, de csak a jog keretei között teheti azt meg. Ebben az esetben a vételi jog elővásárlási jognak számít, azt pedig csak adásvételhez lehet kikötni. A közgyűlési határozat pedig éppen a nem adásvétel jellegű átruházásra mondta ki azt, hogy ilyenkor az rt. jogosult azt megvásárolni. A névértéken kikötött vásárlásból pedig arra következtetett a bíróság, hogy az rt. mégis inkább vételi jogot kívánt alkalmazni. A vételi jog lényege, hogy annak jogosultja - itt az rt. - egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja a részvényt. Miután ezt is csak adásvétel esetén lehet alkalmazni, ez a változat is jogszabálysértő.
A bíróság hatályon kívül helyezte az alapszabály jogsértő pontjait.
A részvénytársaság az ítélőtáblához fellebbezett. Ez a bírói fórum kifejtette: a társasági törvény megengedi, hogy fontos okból a részvénytársaság engedélyét kelljen kérni akkor, ha a részvényese az értékpapírt át akarja ruházni. Ilyen fontos ok a versenytársnak való átruházás - az ellenséges kivásárlás - megakadályozása. Annak viszont nincs törvényi alapja, hogy a beleegyezés megtagadásán túl más jogi eszközökkel (például vételi jog, elővásárlási jog) a részvényeket egyoldalú jognyilatkozattal maga szerezze meg az rt. Ilyen egyoldalú lehetőség csak akkor illetné meg, ha azt a társasági törvény megengedné. Erről azonban nincs szó: az igazgatóság a saját részvények megvásárlására csak közgyűlési felhatalmazás alapján jogosult, ami egyszeri alkalomra vagy legfeljebb 18 hónapra szólhat. Tehát nem lehet általános jellegű.
Így az ügyben lényegében a másodfokú bíróság is úgy döntött, hogy a közgyűlési határozat jogellenes volt.
